Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Egyetemről

Bevezető

 

Az elmúlt három évtized során a magyar felsőoktatás meghatározó változásokon ment keresztül. A rendszerváltozást követő években a felsőoktatáshoz való hozzáférés jelentős mértékben kiszélesedett, a képzésből a korábbi évtizedekben kizárt csoportok az 1990-es évektől egyre szabadabban szerezhették meg a kívánt végzettséget, megvalósult az oktatási szabadság, kialakult az egységes magyar felsőoktatás intézményrendszere és nyugat-európai képzési szerkezete, helyreállt az oktatás és a kutatás egysége, valamint előtérbe került a felsőoktatás minőségirányítási alapokra épülő fejlesztési igénye. A 21. századi felsőoktatással szembeni elvárások – változatlan állami szerepvállalás mellett – célul tűzik ki, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézmények a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával, külső többletforrások bevonásával, a minőségi oktatás és a versenyképes képzések előtérbe helyezésével legyenek képesek teljesítményük fokozására és a valódi – nemzetközi szinten is értelmezett – versenyhelyzetnek való megfelelésre. Felismerve, hogy az egyre szűkülő források, illetve a világban zajló gazdasági, társadalmi folyamatok – a globalizáció, a gyors technológiai változások, a demográfiai folyamatok és a folyamatosan változó társadalmi igények – új kihívások elé állítják e szektort is, fel kell készíteni a magyar felsőoktatási intézményeket arra, hogy képesek legyen egyszerre igazodni a konkrét gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, az öregedő társadalom következményeként kialakuló elvárásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz.

A modern felsőoktatási intézmények küldetése az oktatás, a kutatás és a tudásvagyon sokrétű társadalmi-gazdasági hasznosítása, a társadalmi mobilitás elősegítése, a gazdasági versenyképesség növelése, melyek révén a felsőoktatás sokféle módon képes a közösséget, szűkebb és tágabb gazdasági-társadalmi környezetét szolgálni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar felsőoktatás intézményei olyan intézményhálózatot képezzenek, amelyben az általuk képviselt szakmai területeken magas színvonalú, versenyképes képzéseket folytatnak, és amelyben valamennyi hallgató a saját tehetségét, készségét, tudását a saját képességeinek megfelelően tudja kibontakoztatni és továbbfejleszteni, valamint végzettségének, képesítésének megszerzésével eredményesen tudjon majd a munkaerőpiacra lépni. Ahhoz, hogy a kormányzati szándékoknak megfelelően a felsőoktatási intézmények a gazdaságfejlesztés meghatározó tényezőivé váljanak, nemcsak a képzéseiket kell a valós munkaerőpiaci igényekhez igazítani, hanem a kutatás-fejlesztési és innovációs szerepkör bővítésével a vállalati és vállalkozói szektor igényeit is figyelembe véve, a nemzetközi oktatási és kutatási térben is képesnek kell eredményeket elérniük.

2016-ban a Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár irányításával elkészült és a kormány által is elfogadott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia új alapokra helyezte az intézményszerkezet átalakításával kapcsolatos szempontokat. Az egyik kiemelt stratégiai szempont a profiltisztítás volt, amely az intézmények specializálódása mellett az intézménytípusok (missziók) világos megkülönböztetését is magában foglalta. Ennek értelmében létrejöttek a jelentősebb kutatási és tudományos kapacitásokkal (pl. doktori iskolákkal) rendelkező tudományegyetemek, valamint a főiskolák átalakulásával létrehozott alkalmazott tudományok egyetemei. A 2016-ban a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjával létrejövő Neumann János Egyetem is az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába tartozik. Ennek megfelelően a Neumann János Egyetem – a törvényi előírások szerint – legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, legalább két szakon – amennyiben engedélye van olyan képzési területre, ahol ez lehetséges – duális képzést folytathat, azon feltétel mellett, hogy oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, képzéseit képes idegen nyelven is meghirdetni az általa indított szakok egy részén, valamint tudományos diákkört is működtet. A Neumann János Egyetem hosszútávú érdekei azt kívánják, hogy hallgatói, oktatói és kutatói szakmai előmenetelének, valamint az akadémiai terület humánerőforrás utánpótlásának biztosítása érdekében képessé váljon majd doktori iskola alapítására is.

urópai térség egyik vezető felsőoktatási intézménye legyen.

A Neumann János Egyetem megalapítása

 

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola 2016-ban bekövetkezett integrációja nem tekinthető előzmények nélküli eseménynek. A kecskeméti, szolnoki, bajai és a szarvasi felsőoktatási intézmények vezetői még 2004 tavaszán tárgyalásokat kezdtek az Alföldi Főiskolai Szövetség létrehozásáról.  Az együttműködési szándéknyilatkozat alapján az alföldi főiskolák képzési programjaik összehangolásával és egy regionális érdekérvényesítő szövetség létrehozásával szerették volna piaci pozíciójukat megerősíteni. 2007-ben ezek az intézmények együttesen léptek fel a vidéki főiskolákat hátrányosan érintő új felvételi rendszer bevezetésével szemben, majd 2008-ban Stratégiai Szövetség létrehozásáról döntöttek a főiskolák rektorai. A kecskeméti és szolnoki főiskolák kapcsolata a felsőoktatásban tapasztalható verseny élesedésével, a hallgatói létszám csökkenésével és az intézmények gazdasági nehézségeinek növekedésével összefüggésben a 2010-es évek elején tovább mélyült. A Szolnoki Főiskola Szenátusa 2012 őszén egyhangúlag felhatalmazást adott az intézmény rektorának arra, hogy integrációs tárgyalásokat kezdjen a Kecskeméti Főiskolával. A két intézmény szakmai együttműködését erősítette az EU társfinanszírozással megindított TIOP pályázati lehetőségek elnyerése is. 

2014 után a magyar felsőoktatás strukturális és finanszírozási reformja új lendületet vett, megkezdődött a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című középtávú szakpolitikai stratégia kidolgozása, amelyben alapvetően új elvárások fogalmazódtak meg az állami fenntartású felsőoktatási intézményekkel szemben. 2015-ben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény kiegészítésével megkezdődött a korábbi főiskolák alkalmazott tudományok egyetemévé történő átminősítése, amely lehetőséget teremtett új, integrált felsőoktatási intézmények megalapítása révén a strukturális módosításokra, intézményi átalakításokra is.  Ekkor már az intézményszerkezet fenntartó által vezérelt átalakítása elsősorban azokra a karokra és intézményekre irányult, amelyek kimaradtak a 2000-es integrációs hullámból, illetve a csökkenő hallgatói létszám miatt egyre súlyosabb finanszírozási problémákkal küzdöttek.

Az intézményhálózat racionalizálása érdekében 2015 nyarán az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága projektcsoportok közreműködésével felmérte a változásban érintett intézményeket és javaslatokat kért a lehetséges átalakulási irányokkal, illetve a szükséges változásokkal kapcsolatban. Az ezek alapján megszületett döntésről 2015. szeptember 1-jén kelt levelében tájékoztatta az érintett intézményt Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár.  A döntés értelmében a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesülésével 2016. július 1-jével egy új, az alkalmazott tudományok egyeteme törvényi feltételeknek megfelelő felsőoktatási intézmény jön létre, kecskeméti székhellyel és szolnoki telephellyel. A fenntartói elvárás értelmében 2015 őszén megkezdődtek a két intézmény összevonásával kapcsolatos tárgyalások, illetve a főiskolák összeolvadásával megalapítandó új, alkalmazott tudományok egyeteme közös intézményfejlesztési tervének kidolgozása.

A Szolnoki Főiskola Szenátusa 2015. szeptember 3-án 15 támogató szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag támogatta a Kecskeméti és a Szolnoki Főiskola megszűnése utáni összeolvadással létrejövő Alkalmazott Tudományok Egyetemének létrehozását a fenntartó által megfogalmazott feltételekkel. Egyhéttel később, 2015. szeptember 10-én a Kecskeméti Főiskola Szenátusa 15 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatását adta a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesülésével létrejövő új integrált, alkalmazott tudományok egyeteme felsőoktatási intézmény létrehozásához, de azzal a feltétellel, hogy az új alkalmazott tudományok egyeteme kecskeméti székhellyel kerül megalapításra, és az új intézmény kialakítására elkészített közös intézményfejlesztési terv tartalmazza a Szolnoki Főiskola PPP-konstrukciójának kiváltását, megszűntetését. Ennek értelmében a korábbi Szolnoki Főiskola önállóságát elveszítve az új egyetem egyik karaként, képzési telephelyként működött tovább.

2016 tavaszára elkészült az integrációval létrejövő új alkalmazott tudományok egyeteme – azaz a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola közös – Intézményfejlesztési Terve, amelyet a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola Szenátusa – a Konzisztórium előzetes támogató véleményének ismeretében – egy közös szenátusi ülésen elsöprő többséggel fogadott el 2016. április 19-én.  Ezzel tulajdonképpen elkészült a két korábbi önálló intézmény helyzetének értékelése, illetve az integrációt követő időszakra vonatkozó középtávú fejlesztési terve, amely meghatározta az új felsőoktatási intézmény tovább fejlesztésének fő irányait.

A létrejövő új, alkalmazott tudományok egyeteme küldetésnyilatkozata az alábbiak szerint foglalta össze az intézmény jövőképét és céljait: „A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjával létrejövő új alkalmazott tudományok egyetemének célja, hogy hosszútávon megfeleljen egy európai felsőoktatási intézmény számára kitűzött legfontosabb feladatoknak: a korszerű oktatásnak, a tudományos kutató, fejlesztő és innovációs (K+F+I) tevékenységnek, a technológia-transzfernek és szolgáltatásnak. […] Az alkalmazott tudományok egyetemének értékrendjében a szakmai elhivatottság, a hallgatóközpontúság, az etikus, humánus magatartás, a minőség, valamint a hatékonyság, felelősség és megbízhatóság jelentik a legfontosabb tényezőket. Az intézmény kiterjedt kapcsolatrendszere, együttműködési készsége, eddigi eredményei garanciát jelentenek arra vonatkozóan, hogy a magyar felsőoktatás stratégiai céljainak megfelelően versenyképes tudással, a munkaerőpiac által elvárt és visszaigazolt kompetenciákkal rendelkező, felkészült szakembereket bocsásson ki.”.

Az egyetem 5 éves középtávú célkitűzései alapján az Alföldi régió meghatározó oktatási, tudományos, kutatásfejlesztési központjává kívánt válni. Az egyetem a duális képzés valamennyi releváns képzési területre történő kiterjesztésével, stabil gazdasági beágyazottsággal, a munkaerőpiac és az ipar K+F+I igényeinek az eddiginél adekvátabb kielégítésével és a gyakorlati képzés fejlesztésével összhangban a duális képzés magyarországi módszertani központjává kívánt válni. Célul tűzték ki a hallgatói létszám stabilizálását, 5-6 ezres hallgatói létszámmal, valamint a társadalmi, gazdasági igényekkel összhangban növelni tervezték az MSc/MA képzések számát. Hangsúlyt kívántak fektetni a korábbiaknál szélesebb körű és szisztematikusabb kapcsolatok kiépítésére a magyar és külföldi felsőoktatási intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a gazdasági szereplőkkel, az önkormányzati és a civil szférával. Növelni kívánták az Erasmus és más csereprogramok keretében külföldön legalább egy félévet eltöltő hallgatók arányát a végzettek körében. A humánerőforrás gazdálkodás terén célként fogalmazták meg az oktatói-kutatói korfa optimalizálását, kiegyenlítettségének javítását, a minősített oktatók számának egyetemi követelmények szerinti növelését, valamint a gazdaságban dolgozó gyakorlati szakemberek nagyobb arányú bevonását az oktatásba. Az intézmény gazdálkodása terén kiegyensúlyozott, stabilitást biztosító, növekvő saját bevételekre alapozott működést határoztak meg, az infrastruktúrafejlesztés terén pedig az intenzív pályázati tevékenységet emelték ki. Határozott célként fogalmazódott meg a képzési portfólió bővítésének infrastrukturális hátterével kapcsolatban az új campus felépítésének jelentősége. Az egyetem szolgáltatásait igénybe vevő hallgatók számára hallgatóbarát megoldásokra és intenzív marketingtevékenységre alapozott, egységes rendszerbe szervezett professzionális hallgatói szolgáltatások biztosítását irányozták elő. Egy évtizedes távlatban pedig az egyetem intenzívebb nemzetközi jelenléte, az idegennyelvi képzési programok kidolgozása, az intézmény nemzetköziesítése, a felsőoktatási rangsorokban való előrelépés szándéka, az intézményi saját bevételek további növelése, valamint a komplex hallgatói szolgáltatások bővítésének, a kiválóság támogatásának igénye került meghatározásra.

Az új felsőoktatási intézmény célkitűzéseinek megvalósításához kedvező feltételeket teremtettek az ekkor megnyíló EU társfinanszírozású EFOP és GINOP pályázatok. Az Egyetem eredményesen nyújtott be több pályázatot önállóan, illetve konzorciumi partnerekkel felsőoktatási intézményi fejlesztésekre, infrastruktúrafejlesztési és kutatás-fejlesztési projektekre. Így többek között sikerült egyenként többszáz milliós külső forrásokhoz jutni a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítására, a kutatási potenciál fejlesztésére és bővítésére, pályaorientációra, gyakorló intézmények infrastruktúra fejlesztésére, tematikus kutatási hálózatok létrehozására, dióda lézerközpont kialakítása, autonóm járművekkel kapcsolatos fejlesztésekre, a felsőoktatásba történő bekerülést elősegítő, a természettudományos ismeretek megszerzését segítő komplex rendszer felépítésére, a duális képzések fejlesztésére.

Az integrációban érintett intézmények képzési portfóliója döntően a korábbi évek során kialakított szerkezetet mutatta. A Kecskeméti Főiskola képzési rendszerében meghatározó volt a GAMF Műszaki- és Informatikai Kar által gondozott műszaki és informatikai képzési terület, ahol alapképzési (BSc) szinten anyagmérnöki, gépészmérnöki, járműmérnöki, műszaki menedzser, műszaki szakoktató, valamint mérnökinformatikus szakokon képeztek hallgatókat, míg felsőoktatási szakképzési szakokon mérnökinformatikus (rendszergazda) és programtervező informatikus (fejlesztő) szakokon folytatott képzéseket. A Kertészeti Főiskolai Karhoz kapcsolódóan az agrár képzési területen alapképzési szinten (BSc) kertészmérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki szakok működtek, s e mellett két mesterképzési (MSc) szakot, a kertészmérnöki és a vidékfejlesztési agrármérnöki szakot is gondozták. Ugyancsak e kar gondozásába tartoztak a kertészmérnök, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, a környezetgazdálkodási agrármérnök felsőoktatási szakképzés szakok. A pedagógusképzési szakmai területen a Tanítóképző Főiskolai Kar gondozta az óvodapedagógus és tanító (BA) szakokat, valamint a csecsemő-és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzési szakot, valamint a bölcsészettudományi képzési területhez tartozó szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő) felsőoktatási szakképzési szakot. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásában a GAMF Karon 12, a Kertészeti Főiskolai Karon 7, a Tanítóképző Főiskolai Karon 8 szakirányú továbbképzés szerepelt.

A Szolnoki Főiskola fő képzési területe a gazdaságtudományokra terjedt ki, így alapképzési szinten (BA) gondozta a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodási (angol nyelven is), a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás (angol nyelven is) szakokat. A gazdaságtudományi felsőoktatási szakképzési szakok közül pedig működtette a kereskedelem és marketing (kereskedelmi, logisztikai és marketingkommunikáció szakirányokkal), a nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakiránnyal), a pénzügy és számvitel (államháztartási, pénzintézeti és vállalkozási szakirányokkal), valamint a turizmus-vendéglátás (turizmus és vendéglátó szakirányokkal) felsőoktatási szakképzési szakokat. A Szolnoki Főiskola – a korábbi mezőtúri főiskolai képzések révén – a műszaki és agrár képzési területen is tartott fenn szakokat, így alapképzési szinten (BSc) hirdetett meg műszaki menedzser, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, mezőgazdasági mérnöki képzéseket, illetve gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki felsőoktatási szakképzési szakot.

A hatékonyabb és gazdaságosabb képzési szerkezet kialakítása érdekében az új intézményben szükségessé vált a képzési párhuzamosságok felülvizsgálata, a két telephelyen indított képzések racionalizálása. Mivel Szolnokon a műszaki és agrár képzések iránt nem mutatkozott számottevő kereslet, és e képzéseknek a hagyományai sem voltak meghatározóak, ezeknek a képzési területeknek a gondozása a kecskeméti karokhoz került át. Az integrációs folyamat elejétől kezdve kérdéseket vetett fel, hogy a két intézmény egyesülését követően milyen módon válik lehetségessé a gazdaságtudományi képzési terület fejlesztése. A kecskeméti felsőoktatás stratégiai fejlesztésének hangsúlyos részét képezte már az integráció előtt is a gazdasági, pénzügyi képzések meghonosítása, és e képzések kialakítására alapozódott az új campus épületével kapcsolatos infrastruktúrafejlesztés. A szolnoki Gazdálkodási Kar hagyományos felsőoktatási képzései ekkor viszont már szinte kizárólag a gazdasági, üzleti területhez kapcsolódtak.

Az integráció alapvetően érintette mindkét intézményt, hiszen a korábban különálló főiskolák egy új, önálló szervezetben egyesültek, amelyben az irányítás 2016. július 1-jétől egyetlen irányító és egyetlen végrehajtó testület feladata volt, és amely új szervezet esetében a korábbi intézmények minden vagyona, tartozása és kötelezettsége az új, önálló intézményre szállt át. A folyamat azonban számos új lehetőséget, új célokat is magában hordozott. Ugyanis a beiskolázási körzet kibővítése, a képzési kínálat szélesítése, a kutatás-fejlesztési és tudományos tevékenység erősítése, a minőség javítása, a hozzáférés növelése, a regionális és térségi szerepvállalás kiterjesztése, az egyenlőtlenségek és különbségek előremutató felszámolása, a jó gyakorlatok és intézményi kapcsolatok átvétele, valamint a különböző területek szorosabb összekapcsolásából eredő innovációs potenciál növekedése, illetve a gazdaságosabb működés kialakítása egyaránt megfogalmazódott a célok és elvárások között. És bár egy integrációs folyamat a befogadó és az önállóságát elveszítő, beolvadó intézmény részéről is nagy áldozatokkal, jelentős kockázatokkal jár, a kezdeti szakaszban mindkét fél részéről nyitottság és konstruktivitás jellemezte a harmonizációs folyamatot. 2016 tavaszán megindultak az új kari, tanszéki szerkezet létrehozására irányuló előkészületek, majd nyáron megkezdődtek a szükséges munkaügyi és munkáltatói intézkedések. Mivel az integrációs folyamat egyik fontos szempontja volt a profiltisztítás és a két főiskola teljes oktatói állományának lehetőség szerinti megőrzése, a Szolnoki Főiskola korábbi oktatóinak egy jelentős része 2016. július 1-jét követően a kecskeméti karokon került továbbfoglalkoztatásra. Ezzel párhuzamosan megindult az új tanév előkészítése, megkezdődött az új intézmény egységes igazgatási és irányítási infrastruktúrájának kialakítása, az oktatási és tanulmányi adminisztrációs rendszer harmonizációja, a gazdálkodási, informatikai és könyvtári rendszer kiépítése.

Az már az integrációs tárgyalások megkezdésekor mindkét fél számára egyértelmű volt, hogy az új egyetem központja Kecskeméten lesz, de a két főiskola ekkor még külön-külön működő szenátusai az új intézmény elnevezésével kapcsolatban nem tudtak közös nevezőre jutni. A Kecskeméti Főiskola Szenátusa az új integrált felsőoktatási intézmény elnevezésére rangsorolásos szavazás alapján, jelentős támogatottság mellett a „Kecskeméti Alkalmazott Tudományok Egyeteme” javaslatot tette. A szolnoki döntéshozók viszont – az autonómia és az egyenrangúság látszatának fenntartása érdekében – igyekeztek kerülni a székhely településre utaló elnevezést, ezért a Szenátus nyílt szavazással első helyen a „Minerva Alkalmazott Tudományok Egyeteme” név mellett foglalt állást. Mind ezek után sokakat meglepetésként ért, hogy az Országgyűlés 2015. december 1-jén a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával 2016. július 1. napjától létrejövő új felsőoktatási intézményt – a szolnoki országgyűlési képviselők módosító indítványa alapján – nem Kecskeméti Egyetemnek, hanem Pallasz Athéné Egyetemnek nevezte el. Ez a sajnálatos módon az érintett intézményekkel és vezetőkkel előzetesen nem egyeztetett névváltozat – amely utalt a kecskeméti felsőoktatást támogató Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványokra – komoly sajtóvisszhangot keltett és nem kívánt feszültségeket okozott az integrációs folyamatok miatt egyébként is számos adminisztratív és oktatásszervezési kihívással küzdő új egyetemen belül. És bár az új egyetem vezetése számára is egyértelmű volt, hogy egy rövid időn belüli újabb névváltoztatás egy sor – anyagi kiadásokkal is járó – adminisztratív, nyilvántartási, beiskolázási és marketing feladatot is ró az intézményre, közel egyéves előkészítő munkával sikerült az új vezetésnek elérnie, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen az intézmény elnevezését illetően. A szükséges törvénymódosítás előkészítésével az Országgyűlés 2017. május 30-i ülésén döntött arról, hogy a Pallasz Athéné Egyetem 2017. augusztus 1. napjától Neumann János Egyetem megnevezéssel működik tovább. Az intézmény névadója a világhírű magyar származású tudós, Neumann János lett, akinek az Egyesült Államokban élő, és tudományos körökben ugyancsak elismert lányával is sikerült a névválasztás apropóján a kapcsolatot felvenni. Az egyetem mindenki által elfogadott és nemzetközi szinten is jól csengő új elnevezése lehetővé tette, hogy megkezdődhessen egy új, egységes egyetemi brand és beiskolázási marketingstratégia kidolgozása.

2017. június 20-án az egyetem vezetése sajtótájékoztatót tartott és közleményt adott ki a felsőoktatási intézmény aktualitásairól és a szolnoki Gazdálkodási Kar helyzetéről. A sajtótájékoztató célja az volt, hogy megerősítse, az Egyetem és a szolnoki kar határozott jövőképpel rendelkezik, az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott, a szolnoki Gazdálkodási Kar intézményen belüli helyzete stabil. A közlemény megerősítette, az Egyetem és a városvezetés egybehangzó véleménye, hogy a szolnoki felsőoktatás hosszútávú fennmaradása és fejlesztése közös érdek, az egyetemnek és a karoknak otthont adó megyeszékhelyekkel, megyékkel az együttműködés példaértékű, a felsőoktatási intézmény támogatottsága jelentős. Kihangsúlyozták, hogy a jogelőd intézmények szenátusai által elfogadott közös Intézményfejlesztési Terv 2020-ig tartalmazza az egyetem Gazdálkodási Karára vonatkozó fejlesztési célokat, az egyetem vezetésének kezdeményezésére a szolnoki képzőhely fejlesztésének lehetséges irányairól 2017. év elején szakmai tanulmány készült. Az integráció elmélyítése érdekében a Pallasz Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) a Gazdálkodási Kar szolnoki oktatói állományának bővítésére, a városi-térségi kapcsolatok fejlesztésére és a nemzetközi gazdálkodási szak fejlesztésére 2017-ben pénzügyi támogatást biztosított. Az egyetemen és a szolnoki karon számos ösztöndíj lehetőség biztosított a hallgatók számára, amellyel a képzési költségek jelentősen csökkenthetők, a PADMA pedig 2017 őszi félévére új támogatási elemként lehetővé tette a Gazdálkodási Kar hallgatói számára is tanulmányi ösztöndíjra való pályázást, amely teljes mértékben fedezni tudja a képzés költségeit. Bejelentették, hogy Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szolnok Városi ösztöndíjprogram keretében 10 millió Ft értékben fogja támogatni a Gazdálkodási Kar jelenlegi és jövőbeli hallgatóit a 2017/2018 tanévtől, míg az MNB kiválósági ösztöndíjra való jogosultságot 2016/2017. tanévben már a szolnoki Gazdálkodási Kar hallgatói is megpályázhatták. Az Új Nemzeti Kiválóság Program már a leendő első éves hallgatók számára is támogatási lehetőséget kínál a leendő kutatásaikhoz. A szakfejlesztés eredményeként a Gazdálkodási Karon már a 2016/2017. tanév II. félévétől a Vállalkozásfejlesztési mesterképzési szak elindulhatott, míg a jelenlegi szakok fenntartása mellett a tervek között szerepelt – az egyetemi karok együttműködésével – a gazdaságinformatikus szak indítása Szolnokon, valamint a Sportközgazdász mesterszak akkreditációs anyagának összeállítása. A fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően sor kerülhetett a szolnoki Gazdálkodási Kar főépületét és kollégiumát érintő PPP szerződések kiváltására, amelynek következtében a kart terhelő bérleti és üzemeltetési kiadások területén jelentős megtakarítások realizálódnak, így a kar gazdasági helyzete stabilizálódott, a fenntartói támogatásnak köszönhetően a működtetés hosszútávú feltételei biztosítottak. Az egyetem akkori 4 kara egységes beiskolázási terv alapján végezte tevékenységét, a beiskolázási célok megvalósítása érdekében pedig a kar és az egyetem vezetése felvette a kapcsolatot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetésével, a megyei járási székhelyek polgármestereivel, a beiskolázási terület tankerületeinek vezetőivel, valamint a Pest, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szakképzési Centrumok vezetőivel. A Gazdálkodási Kar fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében az egyetem több EU pályázat megvalósítását is kiterjesztette a Gazdálkodási Karra, a kutatási, oktatás- és képzésfejlesztési, illetve K+F+I infrastruktúrafejlesztési pályázatok az egyetem kecskeméti és szolnoki karai közötti szakmai, tudományos együttműködés elmélyülését voltak hivatottak segíteni.

Minden szándék és törekvés ellenére a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációja nem bizonyult hosszútávon életképes együttműködésnek, a szolnoki gazdálkodási képzés nem találta meg helyét az alkalmazott tudományok egyeteme szervezetében, s így a közös Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzéseket sem sikerült megvalósítani. 2018 végén a Gazdálkodási Kar új vezetése megkezdte a tárgyalásokat a Neumann János Egyetem szervezeti kereteiből történő kiválásról. Az egyetem Szenátusa 2019. február 14-én tárgyalta meg és egyhangúlag fogadta el a szolnoki Gazdálkodási Karnak a Debreceni Egyetembe történő beolvadásának előkészítésével kapcsolatos előterjesztést.  A fenntartói döntés értelmében, három évvel a főiskolák integrációját követően, 2019. augusztus 1-jétől a szolnoki felsőoktatás – a kari munkatársi állománnyal és az infrastruktúrával – a Debreceni Egyetem szervezeti keretei között folytatja munkáját.

 

Egyetemünk jövőképe

 

Kétségtelen tény, hogy a hazai felsőoktatásnak, és benne a Neumann János Egyetemnek is alkalmazkodnia kell a globális világ működése által kialakított, egyre erősebben nemzetközi jelleget mutató felsőoktatási, tudományos-kutatási és innovációs környezethez. Ezért valamennyi intézménynek alapvető érdeke, hogy saját adottságait, gazdasági-társadalmi környezetéből eredő lehetőségeit, képzési, kutatási és innovációs erősségeit kiaknázva, hagyományainak, értékeinek megőrzésével, erőforrásainak hatékony, eredményes és fenntartható felhasználásával, teljesítményelvű és a gazdasági élet szereplőinek igényeit is kiszolgáló, modern és versenyképes tudást nyújtó, illetve szolgáltatásokat kínáló intézménnyé tudjon válni. Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi összevetésben is eredményeket legyen képes elérni, az állami fenntartású felsőoktatási intézményeknél is életre kell hívni és ki kell alakítani a nem kizárólagosan közösségi forrásokon alapuló működés képességét és feltételrendszerét, valamint a versenyképes képzés és a felsőoktatás színvonalának emelése érdekében erősíteni kell az intézmények piaci elvek szerinti működését.

A Neumann János Egyetemet felsőoktatási hagyományai, vállalati és intézményi kapcsolatrendszere, társadalmi és gazdasági beágyazódása, innovatív térségi szerepköre, összetett és bővülő oktatási portfóliója, a gyakorlatorientált képzések terén elért eredményei nagymértékben alkalmassá teszik arra, hogy ezeknek a kihívásoknak megfeleljen. Az elmúlt években jelentős mértékben sikerült az intézményt átpozícionálni, a kibővülő és ezzel párhuzamosan letisztuló képzési portfólió, a duális képzési modell sikerei, a vállalati együttműködések rendszere, a külső források bevonásával meginduló kutatási, innovációs tevékenység előremutató eredményeket hozott az intézmény életében. A térség dinamikus gazdasági fejlődése, a gazdaságtudományi, műszaki-informatikai, pedagógusképzési, valamint az agrár- és vidékfejlesztési szakmai területek iránt tapasztalható tartós munkaerőpiaci kereslet további lehetőségeket jelent az intézmény számára. A Neumann János Egyetem szakmai eredményességének, nemzetközi szinten is jegyzett teljesítményének alapja a jövőben elsősorban a vonzáskörzet meghatározó nagyvállalatainak igényeihez igazított képzésfejlesztésben, a kis- és közepes vállalkozások gazdasági versenyképességének, K+F+I teljesítményének növelésében, a modern módszertani alapokra épülő, kompetencia- és értékalapú felsőoktatási tevékenységben, a társadalmi és kulturális tőke lokális igényekre és nemzeti értékekre alapozott erősítésében, a társadalom- és térségfejlesztésben vállalt komplex szerepkör lehet. Ebben jelent meghatározó támogatást az egyetemnek otthont adó település, Kecskemét egységes szemléletű gazdaságfejlesztése. A modern felsőoktatási infrastruktúra kialakítására irányuló törekvések – a Neumann János Egyetem új campusának megépítésével – pedig ezeket a folyamatokat erősíthetik.

A Neumann János Egyetem az elmúlt évek során – a hazai felsőoktatást, és különösen a vidéki főiskolákat érintő negatív tendenciák ellenére – nemcsak fenntartotta, de megerősítette pozícióját a közép-magyarországi és alföldi felsőoktatási térségben. Ebben meghatározó szerepet játszott az Egyetemnek otthont adó város, Kecskemét és térségének dinamikus gazdasági fejlődése, jól érezhető támogatása, valamint az intézmény – a bevételek növelése révén a költségvetési egyensúly megteremtésére, a hallgatói létszám stabilizációjára, a szakok és képzések fejlesztésére, a duális képzési modell bevezetésére, a bővülő vállalati partnerségre épülő – alapvetően eredményes újra pozicionálása. A magyar felsőoktatás strukturális átalakítása során az intézmény alkalmazott tudományok egyeteme rangot kapott, és ezzel párhuzamosan egy jelentős integrációs folyamatot élt át, amely alapvetően befolyásolta működését, illetve intézményfejlesztési tervében is megfogalmazott céljait és jövőképét. A karok szintjén beazonosítható értékek és eredmények alapján a Neumann János Egyetem ma egy kiegyensúlyozott gazdálkodással működő, megfelelő képzési portfólióval és számottevő tudományos kapacitással rendelkező, kiterjedt vállalati, gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszert működtető intézmény, amelynek a hallgatói létszám alakulása, az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása, az oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése, valamint a nemzetköziesítés terén további kihívásokkal és feladatokkal kell szembenéznie.

A 2019. augusztus 1-jétől négy karral, összetett képzési portfólióval – benne 18 alapképzési, 5 mesterképzési szakkal és 10 felsőfokú szakképzési szakkal – rendelkező, számos tudományterületet gondozó, több telephelyen képzést folytató, alkalmazott tudományok egyetemeként működő szervezet egy többlépcsős átalakulási és bővülési folyamat következményeként nyerte el jelenlegi felépítését. Közel négyezer hallgatójával, a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi, agrártudományi, bölcsészettudományi és neveléstudományi területeken kínált képzéseivel, illetve kutatási és innovációs teljesítményével, minősített oktatóinak magas arányával, kiterjedt vállalati és intézményi kapcsolatrendszerével a térség meghatározó felsőoktatási intézménye. A Neumann János Egyetem – és jogelőd intézményei – az utóbbi évtizedekben az állami fenntartású, vidéki magyar felsőoktatást ért kihívásoknak számos formájával találkozhatott, az egyetem jelenlegi működése nemcsak az intézmény életképességét, a szervezet innovatív és mintaadó szerepkörét, erős társadalmi és gazdasági beágyazódását, a gazdasági élet szereplőivel kialakított kapcsolatrendszerét, hanem munkatársainak elkötelezettségét, valamint az általa kibocsátott diploma munkaerőpiaci elismertségét is igazolja. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy annak érdekében, hogy fenntartható működésével, megújuló infrastruktúrájával, rangos képzéseivel továbbra is versenyképes tudást nyújtó, a hallgatók számára népszerű és vonzó, a nemzetközi felsőoktatási térben is megjelenő, a térség vállalatai és intézményei szemében hosszútávon is megbízható, értékteremtő partner lehessen az intézmény, ne kellene új fejlesztési irányokat, új stratégiai célokat megfogalmazni az egyetem számára. Ezek a feladatok azonban már az egyetem új vezetésére várnak. 2019. július 31-én Ailer Piroska második rektori megbízása véget ér, és ezzel az egyetem életében egy 6 éves periódus is lezárul.

A hagyományok tiszteletben tartása mellett, az adottságokra és értékekre alapozva, a következő intézményvezetésnek folyamatosan felül kell vizsgálni az egyetem működését annak érdekében, hogy a hallgatói létszám bővítésével, a megfelelő finanszírozási feltételek, a stabil gazdálkodás és üzemeltetés megteremtésével biztosítani lehessen a felsőoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, a színvonalas oktatási és kutatási tevékenység műveléséhez szükséges feltételrendszert, a szakmai megújulást, a hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, valamint a tudományos munka szilárd hátterét biztosító, szolgáltatáscentrikus belső működési környezet kialakítását.

Ahhoz, hogy az elmúlt időszakot megfelelően tudjuk értékelni, azt is látnunk kell, hogy a Neumann János Egyetem eltérő hagyományokkal, eltérő oktatási, képzési és kutatási területekkel rendelkező főiskolák többlépcsős integrációjával nyerte el mai működési formáját, ez a sokszínűség nemcsak a működtetés, az intézményirányítás terén tapasztalható új típusú feladatokat hívott életre, de egyfajta stabilitást is biztosított az elmúlt időszak során. A szerteágazó képzési kínálat, a sokrétű tudományos és kutatási tevékenység, amennyiben ennek fenntarthatósága biztosítható, vonzerőt és versenyelőnyt jelenthet a felsőoktatási intézmény számára, melyet a kecskeméti felsőoktatás jól aknázott ki az elmúlt másfél évtized során. Hallgatói létszáma, képzési kínálata, K+F+I tevékenysége alapján a Neumann János Egyetem a régió meghatározó, tudásközpontként és innovációs műhelyként is funkcionáló, komplex szerepkörrel rendelkező felsőoktatási intézményévé vált, és így fontos és összetett szerepet tölt be a város, a térség gazdasági, társadalmi, köznevelési rendszerében. Az előnyök között ki kell emelni, hogy az itt elindított képzések, az itt folytatott kutatások mindig is erősen kötődtek a gyakorlathoz, az elméleti tudás közvetlen alkalmazásához, vagyis az ipari-gazdasági, köznevelési intézményi igényekhez, melynek fenntartása és fejlesztése kiemelt feladat a jövőben is. A felsőoktatási képzések iránt tapasztalható felhasználói és munkaerő-piaci igények sokat változtak az elmúlt időszak folyamán, a leendő egyetemi hallgatók szakok, képzési területek iránti érdeklődése sokszínű és változatos, a gazdasági, társadalmi igények pedig összetettek és folyamatosan változnak, így hosszútávon a strukturális és szakmai komplexitás fenntartása intézményi érdeknek számít. Joggal feltételezhető, hogy az Egyetemmel szembeni akkreditációs, felsőoktatási, gazdasági, társadalmi és regionális (tudásközpont) elvárásoknak, igényeknek való megfelelés is stabilabban biztosítható a gazdagabb képzési, illetve K+F+I portfólióhoz kapcsolódó felsőoktatási, valamint tudományos-kutatási és innovációs kapacitások révén.

A Neumann János Egyetem jelenleg – jóllehet az utóbbi években jelentős lépéseket tett a konkrét gazdasági és társadalmi igényekre alapozott bevételszerző képességének növelése érdekében – alapvetően költségvetési forrásokat felhasználó, állami támogatásra szoruló intézmény, működésében nagy szerepet játszanak az állami finanszírozású hallgatók létszáma alapján járó normatív támogatások. A K+F+I tevékenység, a tudományos és kutatási potenciál, valamint az infrastruktúra fejlesztése terén pedig meghatározó jelentőségűek az EU pályázati forrásai. Az elkövetkezendő időszakban további lépéseket kell tenni a stabil, több lábon álló finanszírozási modell megvalósítása érdekében, és komolyan meg kell vizsgálni a hosszútávú, fenntartható finanszírozás egyéb formáinak alkalmazási lehetőségét is. A Neumann János Egyetem – a Karok szakmai jellegzetességeinek megfelelően és a korábbi fejlesztésekből eredően – egy több feladatellátási helyen működő, épületállományát tekintve eltérő infrastrukturális adottságokkal bíró intézmény, amely jelentős ingatlanállománnyal rendelkezik. Az oktatási épületek, műhelyek, laborok, kollégiumok, tangazdaság és gyakorló intézmény üzemeltetése, karbantartása és felújítása folyamatos kihívást jelent az intézmény számára.

Az egyetem tovább fejlődése szempontjából egyedülálló lehetőségeket jelent a Magyar Nemzeti Bank stratégiai partnersége, a gazdaságtudományi képzési terület továbbfejlesztése, a 21. századi oktatási infrastruktúra megteremtése. A legutóbbi fejlesztéseknek köszönhetően rövidesen átadásra kerül az egyetem modern felsőoktatási környezetet biztosító impozáns campus épülete, amely az oktatási-kutatási infrastruktúra jobb kihasználását, valamint az ingatlanhasznosítás újra gondolását, a kapacitások felülvizsgálatát is szükségessé teszi.

Az intézmény megújuló jövőképében meghatározó szerepet kell, hogy kapjon az adottságokra és lehetőségekre épített térségi oktatási és tudományos szerepkör megszilárdítása, a gazdasági-társadalmi beágyazódás elmélyítése, a fejlesztésorientált szemléletmód megerősítése. Az intézmény versenyképességének, vonzerejének növelésében fontos szerepet kap a jövőben is az innovációs kapacitások és a vállalati kapcsolatok erősítése, a műszaki és gazdaságtudományi képzési területek munkaerőpiaci igényekhez igazított továbbfejlesztése, a hallgatói létszám bővítésére irányuló beiskolázási és pályaorientációs tevékenység, a nemzetközi szinten is megjelenő tudományos-kutatási teljesítmény, a hallgatói tehetséggondozás és felzárkóztatás, a minőségirányítási elvekre alapozott, az akadémiai területre koncentráló intézményfejlesztés.

Az elmúlt években jelentős mértékben sikerült az intézményt átpozícionálni, a kibővülő és ezzel párhuzamosan letisztuló képzési portfólió, a duális képzési modell sikerei, a vállalati együttműködések rendszere, a külső források bevonásával meginduló kutatási, innovációs tevékenység előremutató eredményeket hozott az intézmény életében. A térség dinamikus gazdasági fejlődése, a gazdaságtudományi, műszaki-informatikai, pedagógusképzési, valamint az agrár- és vidékfejlesztési szakmai területek iránt tapasztalható tartós munkaerőpiaci kereslet további lehetőségeket jelent az intézmény számára. Rövid és hosszú távon is erősíteni kell az egyetem térségi beágyazódását, társadalmi és közéleti szerepvállalását. Erre különösen alkalmassá teszi az intézményt az általa gondozott oktatási, tudományos és művészeti területek sokszínűsége, a rendelkezésre álló kutatási kapacitások.

Az utóbbi időszakban Magyarországon elindult az állami fenntartású felsőoktatási intézmények átalakulási folyamata, ezért stratégiai szempontból a Neumann János Egyetem vonatkozásában is fontos annak vizsgálata, milyen finanszírozási modell mellett lehet képes az intézmény alapfeladatait a leghatékonyabban ellátni és hosszútávú célkitűzéseit a legeredményesebben megvalósítani. Amennyiben ennek lehetősége felmerül, alapos elemzést követően kell a leghatékonyabb rendszert kiválasztani, ugyanakkor az új formákhoz vezető úton felelősségteljesen, minden egyes tényezőt figyelembe véve kell az új struktúrát kidolgozni, amelynek elsődleges célja az egyetem versenyképességének, népszerűségének, hatékonyabb működésének és kiválóságának javítása kell, hogy legyen. A Neumann János Egyetem szakmai eredményességének, nemzetközi szinten is jegyzett teljesítményének alapja a jövőben elsősorban a vonzáskörzet meghatározó nagyvállalatainak igényeihez igazított képzésfejlesztésben, a kis- és közepes vállalkozások gazdasági versenyképességének, K+F+I teljesítményének növelésében, a modern módszertani alapokra épülő, kompetencia- és értékalapú felsőoktatási tevékenységben, a társadalmi és kulturális tőke lokális igényekre és nemzeti értékekre alapozott erősítésében, a társadalom- és térségfejlesztésben vállalt komplex szerepkör lehet.

Pályázatok

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

Campus Mundi

 

Campus Mundi

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

 

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

 

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

EFOP-3.4.3-16-2016-00002

 EFOP-3.4.3-16-2016-00002

GINOP-2.2.1-15-2016-00024

EFOP-3.2.5-17-2017-00045

EFOP-3.6.2-16-2017-00012

EFOP-3.4.6.-VEKOP-17-2017-00002

EDU-LAB-DTP1-1-115-4.1

EFOP-3.6.2-16-2017-00016