Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Klímakonferencia a NJE Kertészeti karán

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

2018. április 19-én Kecskemét város 650. évfordulójának ünnepségsorozatához kapcsolódva rendezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete „Klímakonferencia - Éghajlatváltozás hatása a Bács-Kiskun megyei mezőgazdaságra” című rendezvényét. A konferencia célja a Homokhátságon fokozottan tapasztalható klímaváltozás ártó hatásainak enyhítését elősegítő tevékenységek, cselekvési lehetőségek bemutatása, a mezőgazdaság különböző szakterületeinek megközelítésében.

A rendezvényen dr. Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár, Szemereyné Pataky Klaudia polgármester és Kovács László Zsolt megyei alelnök is köszöntőt mondott. Dr. Viski József köszöntőjében kiemelte, Magyarország területe ökológiailag nagyon sérülékeny. Az el sivatagosodás, az aszály, a belvizek, árvizek és jégesők kihívások elé állítják a gazdálkodókat, melynek hatásait kiküszöbölve azon kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a kockázatoknak való kitettségüket és vállalkozásuk versenyképességét megőrizzék. Kiemelte, a nemzeti és uniós támogatások fontosságát. A Vidékfejlesztési Program kerete 2020-ig 1300 milliárd forint, melyből hatszázmilliárd forint a környezetkímélő technikák alkalmazását és beruházásokat támogatja.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester üdvözölte, hogy a 650 éves városi rendezvénysorozat része lett egy olyan konferencia, mely a klímaváltozás aktuális és kiemelten fontos témakörére épül. Elmondta, hogy a városkép 650 évvel ezelőtti önmagához képest jelentősen átrajzolódott. A város az elmúlt évtizedben dinamikus ipari fejlődésen ment keresztül, melynek az új lehetőségek mellett vannak olyan hatásai is melyekre figyelmet kell fordítani. Fontosnak tartja, hogy fejlesztések összhangban legyenek ökológiai környezetünkkel.

A szakmai előadások sorát Dr. Ferencz Árpád dékán (Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar) előadása nyitotta. Dékán Úr átfogóan mutatta be az Egyetemen zajló kutatási projekteket, melyek az éghajlatváltozás hatásainak kiküszöböléséhez kapcsolódnak. Elmondta, hogy törekedni kell a víztakarékos öntözési technikák kialakítására, és a megfelelő minőségű öntözővíz használatára. A termesztésben törekedni kell a megfelelő, szárazság toleráns fajták megválasztására az aszálykár megelőzésére a megfelelő termesztés technológia alkalmazásával. Bemutatta az arzéntartalmú vízzel történő öntözés vizsgálatának eredményeit, az öntözővíz ionjainak összefüggés vizsgálatait, az évjárathatás vizsgálatokat a makro- és mikroelemek koncentrációjában, valamint szót ejtett a klímaváltozás vizsgálatáról a szőlő- és gyümölcstermesztésben és a növényvédelemben.

Kökény Attila, az Év Agrárembere előadásában rámutatott, hogy a talajok szerves anyag tartalmának 50%-a semmisült meg az elmúlt évszázadban, különösen az elmúlt 50 évben. Talajélet hiányában egyre több beavatkozásra és tápanyagra van szükség a hozam fenntartására. A hozamok 2000 óta elértek egy plafont, a több műtrágya már nem hoz magasabb átlaghozamokat. A talajproblémák korrigálhatóak változatos növényekkel, állandó talajtakarással, minimális műveléssel és mindig élő gyökerekkel.  Kiemelte, hogy csak az információ hiánya gátolja a modern, ökológiailag fenntartható technológiák elterjedését hazai termelők körében.

Belinszky Gergő projektiroda vezető (Nemzeti Agrárgazdasági Kamra) informált az 1,8 milliárd forintból kiépített jégkármérséklő rendszerről, amely Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik.                                           

Az országos rendszer 50 milliárd forint termelési értéket fog megóvni, csak a mezőgazdaságban. 986 talajgenerátor működik majd melyek egy része automata berendezés.

Balogh Péter uborkanemesítő (Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.) elmondta, hogy a zöldség növények termesztésében a pótlólagos ráfordítások között még mindig a műtrágya számít az egyik legolcsóbbnak, ezért a világ számos országában, a feltörekvő és a szegényebb országokban is egyre gyakrabban, igen magas tápanyag adagolás mellett történik a termesztés. Ez esetenként még félsós, brakvízzel végzett öntözéssel is párosul, ami a talajok sótartalmát jelentősen megemeli. Ezért az újonnan előállítandó zöldség fajtákat nem elég szárazságtűrésre, hanem ezzel egy menetben só tűrésre (só-toleranciára) is nemesíteni kell, ha a gyakorlatban is működőképes választ kívánunk adni a klímaváltozás által okozott növényfiziológiai stresszekre.

Farkas Jenő a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa előadásában ismertette, hogy a Homokhátság esetében koncentráltan jelentkeznek az országos, ill. nemzetközi szinten is meglévő problémák. A XXI. sz. a víz évszázada – a vízzel kapcsolatos kérdéseknek egyre nagyobb teret kell szentelni. A pazarló földhasználat sem a vízmegtartásnak, sem a klímaváltozás negatív következményeivel szembeni védekezésnek nem kedvez. A klímaváltozás hatásai kikényszerítik az adaptációt – ennek fényében kell a gazdaságot, ezen belül a mezőgazdaságot formálni, vagy a települések működését, a várostervezést alakítani.

Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) a természetvédelmi célú területkezelési tevékenységek klímára gyakorolt hatásairól tartott tájékoztatót. Szót ejtett a vízhiányról, a talajok széntartalmának változásáról, és a klímakímélő gazdálkodásról. Megoldási javaslatai az alkalmazkodó mezőgazdálkodás; vízjogi üzemelési engedélyek felülvizsgálata; termelésszerkezet változások állami kártalanítással. A természeti értékek megőrzésével összeegyeztethető területkezelés a klíma és a talaj termőképességének védelmét is biztosítja.

A 650 város történetével a mezőgazdaság története a szorosan összefonódik. A jubileumi évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete további rendezvényekkel is kapcsolódik a városi ünnepségsorozathoz. A programokra a Hírös Hét idején kerül sor, melyek tematikája a város agrártörténetének, a mezőgazdasági fejlődés főbb vonulatainak visszatekintő bemutatására épül, hagyományos és innovatív módon egyaránt.

Pályázatok

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

Campus Mundi

 

Campus Mundi

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

 

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

 

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

EFOP-3.4.3-16-2016-00002

 EFOP-3.4.3-16-2016-00002

GINOP-2.2.1-15-2016-00024

EFOP-3.2.5-17-2017-00045

EFOP-3.6.2-16-2017-00012

EFOP-3.4.6.-VEKOP-17-2017-00002

EDU-LAB-DTP1-1-115-4.1

EFOP-3.6.2-16-2017-00016