Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

GYIK

Miért jó a modellváltás? 

Meggyőződésünk, hogy a modellváltás során létrehozott új fenntartói és finanszírozási modell az Egyetem alapvető szakmai, akadémiai autonómiájának megőrzése mellett az intézmény hosszútávú fennmaradását, működési stabilitásának és hatékonyságának, valamint bevételszerzési képességének, szolgáltatási és innovációs tevékenységének bővítését hivatott szolgálni.

Az új működési keretek között az állam nagyobb mozgásteret ad az egyetem kihívásaiból fakadó speciális működési igényeknek és lehetőségeknek. Ez nagyobb szabadságot és gördülékenyebb menedzsmentet jelent, de egyúttal több felelősséget is hárít a fenntartóra és az egyetem vezetésére.

A gazdálkodást segítik a közbeszerzési könnyítések, amelyek elősegítik többek között a vállalati szereplőkkel való hatékonyabb együttműködést.

Ez a Neumann János Egyetemre nézve külön előnyt jelenthet a kutatás-fejlesztési lehetőségekre és a duális képzésre való tekintettel.

Az új működési modell bevezetésével lehetőség nyílik egy rugalmasabb, teljesítményalapú foglalkoztatásra is.

A rugalmasabb működési környezetben pedig az egyetem hatékonyabban tud együttműködni hazai és nemzetközi partnerekkel, több bevételt tud realizálni, amit az intézmény és a feladatellátás fejlesztésére tud fordítani. 

Mi a különbség aközött, hogy az Egyetem állami fenntartásban, vagy az állam által létrehozott alapítvány fenntartásában van, és az állam „megrendelő” lesz?

A Neumann János Egyetem stratégiai célja, víziója az európai felsőoktatási térben is versenyképes, vállalkozó-szemléletű egyetem megvalósítása, amely erős kutatási-fejlesztési, infrastrukturális és szolgáltatási portfólióval rendelkezik, melyhez az egyetem és az ipar közötti tudástranszfer fontos feltétele a nagy tapasztalatú ipari, vállalati szakemberek részvétele az egyetemi oktatási és tudományos tevékenységben.

A jelenlegi működési modell ehhez nem biztosít megfelelő feltételeket.  Olyan működési és szervezeti kereteket kell kialakítani, amelyek felgyorsítják, lerövidítik az innováció és a tudás teremtése, valamint annak piaci értékesítése közötti utat. Az államháztartás „filozófiája” jelenleg nem preferálja a vállalkozói egyetemi modellt.

A modellváltás során az intézmény államilag elismert, közhasznú, az államháztartáson kívüli szabályrendszerben működő, nem állami (magán) felsőoktatási intézménnyé válik. Úgy gondoljuk, hogy a modellváltás révén Egyetemünk – a jelenlegi működési feltételek, államháztartási és vagyongazdálkodási keretek korlátait és nehézségeit meghaladva – hatékonyabb és versenyképesebb, a kiválóságot, a teljesítményt, a munkavállalókat jobban elismerni képes intézménnyé kíván válni. Ennek eredményeként a vállalati, piaci igényekhez jobban alkalmazkodni tudó, saját bevételeit, innovációs teljesítményét növelni képes intézmény lehet, és így a helyi tudományos, társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés valódi motorja lesz.

Fontos kiemelni, hogy Egyetemünk – a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyon átvétele mellett – a fenntartói modellváltást követően továbbra is számíthat állami forrásokra. A több felsőoktatási intézményt is érintő fenntartói modellváltás az egyetemek finanszírozásának átalakításával is együtt jár, amelynek lényege, hogy az állam a továbbiakban is hozzájárul a Neumann János Egyetem felsőoktatási alapfeladatainak ellátásához. Az állam az egyetemmel 15-20 éves, hosszútávú garanciákat biztosító keretszerződést köt, míg ennek keretei között 3-5 éves egyedi finanszírozási megállapodásokat hoz létre.

Állami vagy magánegyetem lesz a Neumann János Egyetem? 

Az egyetem jövőbeni működését állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú intézményként tervezzük megvalósítani. Az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, a fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át, míg az infrastruktúra az egyetem tulajdonába kerül. 

A tervek szerint, a modellváltásnak köszönhetően, az NJE jelentős többleterőforrást tud becsatornázni az intézmény alapfeladat-ellátásába, illetve társadalom- és gazdaságfejlesztési tevékenységébe. A saját bevételekből származó eredményt elsősorban a bérek felzárkóztatására tervezzük fordítani, hogy az egyetem versenyképes munkáltató legyen az alkalmazott tudományok szakemberei számára. Fontos változás lesz, hogy az egyetem a tulajdonosa lesz mindazoknak az ingó és ingatlan javaknak, amelyeket jelenleg csak kezel.

A modellváltás koncepciójának kidolgozása során komoly szakmai és pénzügyi elemzések, illetve egyeztetések történtek, a modellváltás tervezése során elkészült egy hosszútávú üzleti terv is. Ennek értelmében az új fenntartói szerkezetben az Egyetem jobban finanszírozhatóvá válik, gazdaságosabban, valamint a piaci, vállalati, megrendelői igényeknek, a vállalkozói szemléletnek megfelelőbben lesz működtethető és üzemeltethető.

Önköltséges lesz-e az új hallgatónak az egyetemi képzés az NJE-n? Megmarad-e a tandíjmentesség? Lesznek-e a jövőben is ösztöndíjak, támogatások a finanszírozott hallgatóknak?

Az állam továbbra is támogatni, finanszírozni fogja az egyetemet és a hallgatókat. Az eddigi mértékben elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is. A már bent lévő és a most/jövőben felvételiző hallgatók számára is elérhető lesz az államilag támogatott felsőoktatás lehetősége. A fenntartóváltás reményeink szerint olyan többletforrásokat jelent majd, amelyekkel az eddigieknél is több hallgatót tudunk segíteni a diploma megszerzésében.

Hangsúlyozni kell, hogy a modellváltás a folyamatban lévő 2020. évi felvételi eljárást és a már felvett hallgatók tanulmányait nem befolyásolja. A felvételiző hallgatóknak a későbbiekben sem kell tartaniuk a képzések fizetőssé válásától, hiszen az állami ösztöndíjas képzési forma mellett megmaradnak a jelenlegi hallgatói juttatások és az ösztöndíjak is. Célunk, hogy további ösztöndíjakkal és támogatásokkal még vonzóbbá tegyük egyetemünket a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók körében.

Hogyan lesz elérhető az állami támogatás, a hallgatói ösztöndíjak, ha az egyetem alapítványi fenntartású egyetem lesz?

Az állam egy 20-25 éves keretszerződést köt az egyetemmel, és ezen belül 3-5 évenként egy-egy finanszírozási szerződést. A jelenlegi évente megújuló finanszírozásnál ez lényegesen stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet jelent, mind az egyetemnek, mind a hallgatóinak. Ez megfelelő garanciát jelent.

Ki választja meg az alapítvány kuratóriumi tagjait – szakmai feltételeket lehet-e szabni?

A Kuratórium tagjait az alapító nevezheti meg. Ez várhatóan az Innovációs és Technológiai Miniszter lesz. A Kuratórium tagjaira az egyetem vezetői megfogalmazhattak javaslatokat. Az Alapítvány megalapításában, működésének megtervezésében az Egyetem vezetése is részt vesz. 

Milyen biztosítékok vannak arra, hogy az új fenntartó ugyanazon értékek mentén képzeli az egyetem jövőjét, mint a jelen vezetés? Melyek a legfontosabb értékeink? 

Az alapítvány alapító okirata fog rendelkezni erről. Itt olyan stratégiai irányokat, sarokpontokat fogalmazott meg az Egyetem, melyek biztosítják az értékek és hagyományok megőrzését. Ezek érvényesítése a legmagasabb prioritást élvezi.

Ezek:

  • térségfejlesztő egyetemként való működés;
  • a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, folyamatosan megújuló, versenyképes képzések megvalósítása;
  • az eddig is kínált akkreditált képzések állami finanszírozása;
  • az állam által finanszírozott K+F tevékenységek ellátása, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a közhasznú feladatok ellátása;
  • hazai és nemzetközi versenyképesség növelése;
  • a saját erőből megtermelt bevételekről való önrendelkezés.

Hogyan működik a fenntartó alapítvány? 

A modellváltást követően egy működési szabályzatát, összetételét illetően az Egyetem és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közös munkájában meghatározott – a kormány által jóváhagyott – vagyonkezelő alapítvány lesz az Egyetem fenntartója. Az Alapítvány nevében eljáró, döntéseket hozó Kuratórium és a Felügyelőbizottság tagjaira az Egyetem is megtette a javaslatát. Az Alapítvány maga alakítja ki saját működését. Kapcsolatát az Egyetemmel a most készülő Alapító Okirat szabályozza majd. Az alapítvány önálló entitás, jogi személy, amely elkülönül az Egyetemtől. Fontosnak tartjuk, hogy rendszeres és közvetlen kapcsolat legyen majd az új fenntartó és az intézmény között.

Megmarad az oktatás szabadsága?  A kuratórium mennyiben szólhat bele az Egyetem dolgaiba? 

A modellváltás során a fenntartó változik, de a Neumann János Egyetem ugyanúgy felsőoktatási intézmény marad, mint most: alkalmazott tudományok egyetemeként emberközpontú, egész életen át tartó kötődést és tanulást biztosító intézmény kíván lenni a jövőben is. Az új modellel, a fenntartó alapítvány működésével nem az a cél, hogy korlátozza, vagy szabályozza az alaptevékenységeinket, hanem az, hogy ahhoz fenntartható, jobban működő, versenyképesebb gazdasági és szabályzási környezetet biztosítson.

Az a törekvésünk, hogy olyan személyi összetételű legyen a kuratórium, amely érti és elfogadja, hogy ennek az egyetemnek mi az erőssége, mik a fejlődési lehetőségei és mi jelenti a hosszútávú működés garanciáit. Az Egyetem irányítása alapvetően a továbbiakban is az Egyetem döntéshozó szervei és vezetői kezében maradnak. Törekszünk arra – és ebben az eddigi egyeztetések a minisztériummal kecsegtetők –, hogy egy gondos, és az Egyetem iránt elkötelezett fenntartónk legyen, érdemi közreműködéssel a stratégia kialakításában, a vezetők kinevezésében, a költségvetés tervezésében. 

Kivel tárgyalunk?

A jelenlegi fenntartó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Egyetem tárgyalópartnere a folyamatban. Az ITM minisztere terjesztette a Kormány elé a modellváltást tartalmazó javaslatot, amelyet márciusban fogadtak el. A folyamat részletes kidolgozásában az Egyetem vállal szerepet szakértők bevonásával. 

Mi a modellváltás tervezett futamideje, azaz mennyi idő alatt kell véglegesíteni a modellváltást, milyen lehetőségek adódnak az értékelésre, jutalmazásra, mik az indikátorai a sikerességnek / működőképességnek?

2020. augusztus 1. a modellváltás általunk ismert mérföldköve és fordulónapja, azaz a fenntartói jogok átadása és az intézmény státuszváltása. De ettől függetlenül a modellváltás egy olyan folyamat lesz, amelyben szervezeti, strukturális, hatásköri, működési kérdések folyamatukban változnak majd, részben ebben az időpontban, részben ezt követően.  Ahogy alakul a folyamat, a konkrétumok sora, úgy tervezzük az Egyetem belső közvéleményével az egyeztetéseket, tájékoztatókat, érdemi interakciókat. 

A modellváltás mit jelent a dolgozókra vonatkozóan - új struktúra, új organogram, új vezetői kör stb. - nem a közalkalmazott vs munkavállaló státuszt tekintve, hanem arra, hogy a modellváltás mennyiben bontja / alakítja át a mostani felettes- beosztott rendszert?

Az egyetem teljes szervezeti és irányítási modellje újragondolásra kerül, hiszen változik a működési környezet. Az újragondolást a jelenlegi vezetők, valamint a munkavállalói érdekképviseletek bevonásával végezzük, transzparensen. Minden átalakítás csak akkor indokolt, ha az a mostani működésnél hatékonyabb és dinamikusabb napi gyakorlatot eredményez. A jogszabályoknak megfelelő működés mellett kevesebb felesleges bürokráciára van szükségünk, de kellenek azok a teljesítményt láthatóvá és mérhetővé tevő folyamatok, melyek a felettes-beosztott viszonyban ezeket teszik elsődleges szempontúvá. Szeretnénk az egyéni karrier-lehetőségeket minden poszton láthatóvá tenni, amelyben meg kell jelenjenek azok a szempontok, amelyek nem csupán a közvetlen főnök jóindulatán alapszanak.

Jelenlegi és korábbi vezetők, felkért munkatársak, valamint külső szakértők bevonásával a Neumann János Egyetemen is megkezdte tevékenységét az a munkabizottság, amely a modellváltással összefüggő különböző stratégiai célok, szervezeti és működési keretek kialakítására tesz javaslatot. Az új szervezeti struktúra és működési paraméterek meghatározásában a felsőoktatási és akadémiai szempontok, valamint a rugalmasabb működési formák és egyszerűbb adminisztratív gyakorlatok érvényesítésére törekszünk.

A pályázati támogatások odaítélésénél nem jelent hátrányt, ha már nem az Áht. szerint működünk?

Nem. Az egyetem, mint jogalany továbbra is Egyetem marad. Ahogy most sem, úgy a jövőben sem a fenntartó pályázik, hanem az Egyetem.

Az alapítványi működésnek köszönhetően felmerült, hogy többletforrásokhoz jut az intézmény – eddig miért nem volt erre lehetőség?

Az Egyetem teljesítménye és a felsőoktatási palettán elfoglalt helye alapján eddig is komoly többletforrásokat kapott – épp a fejlődés és fejlesztés érdekében (Izsáki úti Campus, pályázati források). A kormányzat egy új működési modellben látja annak a garanciáját, hogy a jövőben egy hatékonyabb, fejlődőképesebb, versenyképesebb intézményi működés jöjjön létre.

Ami a tulajdonviszonyokat illeti, az Egyetem jelen pillanatban csak kezelője annak az ingatlanvagyonnak, amelyben működik. Az új modellben tulajdonossá is válik, ami a mozgásterét lényegesen megnöveli. Az államháztartás részeként az Egyetem éves horizonton tud gazdálkodni, olyan szabályokkal, és kötöttségekkel, amelyek egy kormányhivatal számára lehet, hogy adekvátak, de egy tudásszolgáltató szervezetre sajnos nem. Az új modell megadja azt a rugalmasságot, amivel esélyünk nyílik hatékonyabb együttműködésekre, többletforrások bevonzására.

A további vagyonelemekre tehet javaslatot az intézmény? 

Nemcsak lehetőség, hanem elvárás is az alapító részéről. Az egyetemen (is) múlik, hogy milyen vagyonelemek, és azokból milyen hozamok fognak kiegészítő jelleggel hozzájárulni a működési, fejlesztési költségekhez. Itt kiemelt szempont lesz, hogy saját érdekében gazdálkodik az intézmény.

 Ki lesz a vagyon birtokosa? 

Minden olyan állami vagyonelem, amelyet jelenleg az egyetem használ vagy kezel, az az Egyetem tulajdonába kerül augusztus elsejétől. A fenntartó alapítványt az állam hozza létre, ő gondoskodik az alapító vagyonról (600 M Ft), az alapítvány működéséről, valamint az Alapítvány kiegészítő vagyonjuttatásáról is. Az Alapítványhoz a jogszabály alapján nem kerül egyetemi vagyon.

A modellváltás célja a bevételszerzés, szolgáltatás, innováció és kutatás-fejlesztés szerepének növelése az egyetem alapfeladatai között. Nem megy majd mindez az oktatás, a gyakorlati képzés rovására?

Nem. Az oktatás és gyakorlati képzés az Egyetem legfontosabb alaptevékenysége marad a jövőben is, nem ennek rovására kell/lehet a többi alaptevékenységet fejleszteni. Felsőoktatási alapfeladataink ellátásában is a kiválóságra törekszünk, annak érdekében, hogy a Neumann János Egyetem által kiadott diplomák a jövőben is a legmagasabb színvonalat képviseljék.

 

Hogyan és miért lesz korszerűbb és hatékonyabb a felsőoktatás attól, ha állami helyett magánkézbe kerülnek az egyetemek?

Modellváltás után az Egyetemet nem kötik az államháztartás bürokratikus szabályai. Hallgatóközpontú, szolgáltatás centrikus Egyetemet tudunk majd működtetni, gyors folyamatokkal, minimális adminisztrációval. Szabadabban tudunk majd gazdálkodni, amitől reményeink szerint több pénz jut majd hallgatói célú fejlesztésekre is.

 

Ha olyan jó dolog az új modell, miért marad ki mindebből a Pedagógusképző Kar, és miért maradnak ki belőle más, országos hírű egyetemek?

A modellváltást egy nagyon komoly lehetőségnek tartjuk Egyetemünk életében. Az ország legjobb egyetemei vesznek benne részt. A kimaradó intézmények között a nagy vidéki tudományegyetemek jelentősek, akik éppen komplexitásuk miatt nem alanyai egyelőre a modellváltásnak. A Pedagógusképző Karról nem Egyetemünk, hanem a kormányzat hozott döntést, feladatunk és felelősségünk a szervezeti változás korrekt lebonyolítása.

 

Miért került be az NJE azon hat intézmény közé, amelyek esetében most modellváltás történik? Mi volt a kiválasztás szempontja?

A jelenlegi fenntartó ezeket az intézményeket tartja képesnek arra, hogy a nagyobb felelősséggel és mozgástérrel élni tudnak, és egy jobb szolgáltatásminőséget lesznek képesek megvalósítani. Megtiszteltetés, hogy ebben a körben az NJE is benne van. Az új modell középtávon a teljes állami felsőoktatás számára releváns modell, ezért fontos, hogy az elsők között tudjunk bekapcsolódni a folyamatba, versenyelőnyt szerezve ezzel intézményünk számára. Az NJE vezetése maga is ambicionálta az új működési modell bevezetését, így a fenntartó véleménye találkozott az intézmény szándékával.