Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Emlékezzünk együtt március 15–re!

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Nemzeti Ünnepünkön, március 15-én az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékezünk. Szabadságunkat, a magyar nemzet összefogásának erejét és haladó európaiságunk ezer esztendejét ünnepeljük ezen a napon.

 

 

 

A forradalom emlékére a Pedagógusképző Kar Rácz András képzőművész különleges kollázs kiállításával készül minden érdeklődőnek. A kiállítás megnyitóján Dr. Fülöp Tamás dékán készült egy idézetekkel gazdagított visszaemlékezéssel, majd Smuta Attila oktató kérte fel az egybegyűlteket egy „quodlibet” éneklésére, vagyis két dal egyszerre történő előadására. Az esemény férfi résztvevői az „A jó lovas katonának…”, a hölgy résztvevők pedig az „A csitári hegyek alatt…” kezdetű nótát szólaltatták meg.

A „Mindent nyerni, vagy mindent veszíteni!” elnevezésű kiállítás Magyarországon egyedülálló, különleges technikával készített kollázs bemutató, melynek megnyitójára március 14-én a Kar Kaszap utcai épületében került sor.

A kiállítás április 28-ig tekinthető meg, munkanapokon 08.00-18.00 között.






 

Petőfi Sándor 1848-AS NAPLÓJÁBÓL

Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.

„A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.

Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a Nemzeti-dalt. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövő „esküszünk”-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt.

Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!...

- Budára! Budára! Nyitassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre.

Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.”

GALÉRIA

Pályázatok

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

Campus Mundi

 

Campus Mundi

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

 

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

 

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

EFOP-3.4.3-16-2016-00002

 EFOP-3.4.3-16-2016-00002

GINOP-2.2.1-15-2016-00024

EFOP-3.2.5-17-2017-00045

EFOP-3.6.2-16-2017-00012

EFOP-3.4.6.-VEKOP-17-2017-00002

EDU-LAB-DTP1-1-115-4.1

EFOP-3.6.2-16-2017-00016