Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

EFOP-3.6.2-16-2017-00012

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Felhívás megnevezése: EFOP-3.6.2-16 - Tematikus kutatási hálózati együttműködések

Projekt címe: Funkcionális, egészséges és biztonságos élelmiszer termékpálya modell kidolgozása a szántóföldtől az asztalig elv alapján, tematikus kutatási hálózatban

Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.2-16-2017-00012

Kedvezményezett: Állatorvostudományi Egyetem

Konzorciumi partner: - Neumann János Egyetem

                                       - Széchenyi István Egyetem

Támogatás összege: 1.349.790.450 Ft.

Állatorvostudományi Egyetem: 600.000.000 Ft

Neumann János Egyetem: 449.790.450 Ft

Széchenyi István Egyetem: 300.000.000 Ft

Intenzitás: 100 %

Megvalósítási időszak: 2017.07.01.- 2020.06.30.

Támogató alap: Európai Szociális Alap

A projekt megvalósításában három felsőoktatási intézmény vesz részt: 1) Állatorvostudományi Egyetem, 2) Neumann János Egyetem, 3) Széchenyi István Egyetem. A konzorcium vezetője a 2016. július 01-től önálló felsőoktatási intézményként működő Állatorvostudományi Egyetem, amelynek hat tanszéke érintett a fejlesztésben: 1) Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék; 2) Anatómia és Szövettani Tanszék; 3) Gyógyszertani és Méregtani Tanszék; 4) Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék; 5) Élelmiszerhigiéniai Tanszék; 6) Ökológiai Tanszék. A projektben a Neumann János Egyetemet a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, a Széchenyi István Egyetemet a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar képviseli. A projekt a pályázati felhívás 2. oldalán szereplő témák közül az élelmiszer- és agrártudományi területbe tartozik.

Kutatási témák (részletesen kifejtve a megvalósíthatósági tanulmányban illetve az annak mellékleteként benyújtott kutatási összefoglalókban, ahol bemutatjuk az egyes kutatási témák illeszkedésének módját is): ÁTE Állathigiénia: Biztonságos élelmiszer alapanyag előállítása tejtermelő tehenészetekben

1. altéma: Tejhasznú szarvasmarha állományok antibiotikum terhelésének lényeges csökkentése 1.a - A populáció tőgygyulladásokkal szembeni ellenállóképességének növelése 1.b - Komplex tőgyegészségügyi programok összeállítása és gyakorlati bevezetése

2. altéma: Borjak egészségvédelme és antibiotikum terhelésének csökkentése a felnevelés takarmányozási és környezetdiagnosztikai fejlesztésével 2.a - A környezetdiagosztikai lehetőségek fejlesztése az összetett okú légzőszervi betegségek visszaszorítására 2.b - Az igény szerinti tejitatás hatása a borjak egészségi állapotára

3. altéma: A projektben előállított élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek mikroelem tartalmának vizsgálata, különös tekintettel az esszenciális és toxikus nyomelem tartalomra

ÁTE Anatómia: 1. altéma: Funkcionális tej alapú termékek és növényi élelmiszerek hatása a bélhám szöveti szerkezetére 2. altéma: Funkcionális tej alapú termékek és növényi élelmiszerek hatása az agyi szinapszisok plaszticitására ÁTE Élelmiszer-higiénia: Funkcionális tej alapú termékek és növényi élelmiszerek kémiaitoxikológiai biztonsága ÁTE Gyógyszertan: Funkcionális növényi élelmiszerek és növényi származékok egészségre gyakorolt hatása ÁTE Ökológia: „A talaj – ahonnan az élelmiszerlánc indul” 1. altéma: A talaj háttértényezők felmérése: bio- és ellenőrzött körülmények alatti talajok jellemzői (kontrol, hagyományos művelésű kultúrák talajparamétereivel összevetve) 2. altéma: Ugyanezen talajok élővilágának felmérése (mikrobióta, mezo-, makrogerinctelen közösségek) 3. altéma: A talaj, illetve a talajbióta és a föld feletti vegetáció összefüggéseinek elemzése ÁTE Törvényszéki: Tejalapú funkcionális élelmiszerek piaci bevezetése, az árutejtermelés és az élelmiszeripar területén bevezetett új technológiák gazdaságosságának elemzése

NJE: A kutatási résztéma célja a hazai termesztésben jelentős zöldségfélék, különösen bogyós termésű zöldségfajok, és az alföldi régióban elterjedt, a Neumann János Egyetem tangazdaságának szortimentjében előforduló gyümölcsfajok termesztése során az elért beltartalom, és a mérhető, kiértékelhető értékmérő tulajdonságok javítása olyan egyedi termesztéstechnológia megoldások alkalmazásával, különösképpen olyan egyedi tápanyag-utánpótlási módszerek, termésnövelő anyagok felhasználásával, melyek a gyakorlatban és az alkalmazott kutatásokban még nem jelentek meg.

SZE-MÉK: A konzorciumi partnerek által szolgáltatott alapanyagok a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán kerülnek majd végső kifejlesztésre, egy ellenőrzött ökológiai gazdálkodási rendszer részeként. Az intézmény a növénytermesztés, állattenyésztés és élelmiszer előállítás láncolatából a harmadik elemhez kapcsolódó alapkutatási feladatokat képviseli.

-----------------------------

Megvalósíthatósági tanulmányban lévő rövid szöveg:

A pályázat megvalósítása során a Neumann János Egyetem által megtermelt bio zöldségeket és gyümölcsöket a termékgyártás során felhasználva, a Széchenyi István Egyetem növeli annak beltartalmi értékeit. Az Állatorvostudományi Egyetem az állattartás körülményeit (takarmányozás, antibiotikumok csökkentése) oly módon alakítja, hogy a termelt tej beltartalmi értékeit, mind zsírsavösszetételét tekintve olyan alapanyagot biztosítsanak, amelyeket a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara felhasználva egészséges élelmiszert tud előállítani. Az Állatorvostudományi Egyetem által termelt bio tejből készült sajt kiegészül a Neumann János Egyetem által megtermelt bio zöldségekkel, amelyet a megfelelő módon előkészítve a gyártás során adagolunk a termékhez. A termék előállítása során tartósítószer és mesterséges élelmiszer-adalékanyag a termékbe nem kerül.

 

--------------------------------------

Kutatási rész részletesen:

II. Intézmény és szervezeti egység: Neumann János Egyetem, Kertészeti Tanszék

 

Kutatásvezető: Dr. Palkovics András

 

1. A kutatás célja és elvárt eredménye

A kutatás célja egy komplex kutatóegység kialakítása, az Egyetem több tudományos műhelyének bevonásával. A kutatás megvalósításához szükséges kutatóteret a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Tangazdasága adja, ahol a már meglévő, ill. a jelen projekt keretében megvalósítandó, célzott eszközfejlesztés infrastruktúráját felhasználva kivitelezzük az öntözött és részben tápoldatozott kultúrákon az alapkutatás kezeléseit. A kísérletek elvégzésében a Kertészeti Tudományos Műhely kutatói vesznek részt.

 

A vizsgálatok eredményeit a kultúrák terméséből és egyéb növényi részeiből (pl. levélrész) lehet képezni. A kiértékeléshez szükséges eredményeket, a kutatóegység részeként, a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Környezettudományi és Analitikai Tudományos Műhelyének vizsgálólaboratóriuma képezi, mely munka során a műhely kutatói analitikai feladatokat és az eredmények növényélettani kiértékelését, végső soron a kezelések eredményességének számszerűsítését végzik el.

 

Az elvárt eredmény a következőkben foglalható össze röviden: A vizsgálatba bevont növényfajok termésének beltartalma (konkrétan: szárazanyag, cukor, vitaminok, összes sav, hasznos tápelemek és mikroelemek, íz, ahol releváns: a szín) olyan technológiák és termésnövelő anyagok hatására javul szignifikáns mértékben, mely technológiákat és anyagokat (összefoglalva: kezeléseket) korábban még nem alkalmaztak a köztermesztésben, üzemi kísérletekben, vagy alkalmazott kutatásban. A kezelések főként organikus eredetű, másrészt növényi tápelemek egyszerű sóinak felhasználását foglalják magukba. Az alkalmazott technológiák az ökológiai termesztés és a környezetkímélő gazdálkodás területén is innovatívnak számítanak.

 

2. Kutatási probléma bemutatása

 

Eddig konkrétan nevesített, szakmai probléma, mely tudományos alapkutatással körbejárható. Prepozíció: a jelenlegi intenzív, tápoldatozott, vagy legalább folytonosan öntözött, szabadföldi bogyóstermésű zöldségfélék (pl. paradicsom) termesztésében problémát okoz, hogy a termésmennyiség ugyan igen magas szinten alakul (paradicsomban pl.: 110-120 t/ha), a modern, ipari feldolgozás és a korszerű táplálkozás szempontjából fontos értékmérő tulajdonságok, mint a szárazanyag tartalom, cukortartalom (Brix%), savtartalom, tápelem tartalom, vitamin tartalom kedvezőtlenül alakulnak. Arányuk, koncentrációjuk a termésmennyiség növekedésével párhuzamosan csökken. Napjainkban, hazánkban, a legtöbb érintett zöldségfaj esetében importból származó, jó alkalmazkodó képességű, kifejezetten nagy terméshozamra nemesített fajtákat alkalmaznak. Tapasztalatok szerint ezek a fajták valóban képesek jelentős mennyiségű termést adni – kedvező évjárat esetén – azonban a feldolgozók eredményei szerint más fajtákkal, vagy ugyanezen fajtákkal közepesen kedvező, aszályosabb évjáratban, esetleg kevesebb pótolt vízmennyiség mellett, kisebb termésmennyiség feldolgozásával, kevesebb energia befektetésével készíthető ugyanakkora mennyiségű és akár jobb minőségű késztermék (pl. paradicsomsűrítmény). A mennyiség és a minőség optimális arányát tehát nehéz megtalálni, mindez egyelőre inkább véletlenszerűen alakul. A jelenlegi termesztési technológiák a termésmennyiséget tudják fokozni, a minőség leginkább évjárathatás függő.

 

A kutatás célja: a szabadföldi vizsgálat során az érés időszakában végbemenő minőség-kialakulás folyamatát próbáljuk kedvezően befolyásolni. Ismert, hogy a tápelemek közül a kálium játszik a legnagyobb szerepet a bogyók érése, a színeződés kezdete és a cukor felhalmozása szempontjából.  Tudjuk azonban azt is, hogy a kálium jelenléte önmagában nem elegendő, igen fontos a növény számára elérhető nitrogén és kálium aránya a bogyónövekedés időszakában. A legtöbb szerző szerint egyenletesen, de ütemesen táguló elemarány szükséges a kálium javára, mely változás során N:K 1:1,3 arányról, NK 1:2,5-3 arányra kell változnia az értéknek, alig 3 hét alatt. Ezt a változást a talajon keresztül ható műtrágyákkal szinte egyáltalán nem, tápoldatozott technológiával részben lehet megvalósítani. Így, a tapasztalatok szerint, az érés kissé elnyúlva megy csak végbe. A kedvező színeződés, cukorfelhalmozás mellett a már kedvezőtlenné vált, felesleges vízfelvétel, és ezzel együtt a bogyók tömegének folytonos növekedése is fennmarad.

 

Vizsgálatunk tézise, hogy lombtrágyázás megvalósításával, magas káliumtartalmú oldatokkal szabályozható az érés. A cél az, hogy az asszimilátum vándorlása a bogyók felé, vagyis a cukor felhalmozása gyorsuljon, a vízfelhalmozás, a bogyónövekedés, a szárazanyag relatív csökkenése viszont hirtelen – mintegy – leálljon. Ez csakis a növényt ért mérsékelt stresszhelyzet megvalósításával lehetséges. Aszályosabb évjáratokban mindezt a nyár derekán bekövetkező, súlyos hőstressz valósítja meg, mely viszont általában jelentősen csökkenti a termésmennyiséget, ill. súlyos napégést okoz.

 

Vizsgálatunk során olyan egyedi, innovatív lomtrágya oldatokat fejlesztünk ki, melyek alapvetően két egyszerű kálium só, a kertészetben régóta alkalmazott kálium-szulfát és a kertészetben nem elterjedt kálium-klorid, ill. néhány organikus összetevő közös oldata. Tézisünk szerint az előbbi oldattal nem csak az optimális, tág N:K arány érhető el néhány nap alatt, hanem a mérsékelt stresszhelyzet is megvalósítható, hiszen a növény alapvetően érzékeny a klorid-ionra.

 

A NJE KVK Tangazdaságában és Környezettudományi és analitikai tudományos műhely vizsgálólaboratóriumában – pályázati eszközfejlesztéseket követően – rendelkezésre állnak a fenti vizsgálatokhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek.

 

Amennyiben a kutatási irányok véglegesítésre kerülnek, a fentihez hasonló, de konkrét zöldség- és gyümölcsfajokra vonatkozó alapkutatásokat tudunk bemutatni. Az egyes témákat összefogó, közös kutatási cél: az érés folyamatának befolyásolása, ezzel egyensúlyt teremtve a termésmennyiség és a termésminőség között.

 

A Neumann János Egyetem kutatási funkcióinak megtervezésekor figyelembe vettük mindazokat a szempontokat, amelyeket ezek a stratégiák a kis léptékű élelmiszer előállítást érintően előirányoztak. Szempontként jelent meg a fenntartható fejlődés és az egészséges táplálkozás igényeinek kiszolgálása is. Mindezt a tervezett Központ oktatási és képzési, valamint kutatási tevékenysége is tükrözi.

 

3. A kutatás kiinduló hipotézise és a kutatás fő kutatási kérdései

 

A megvalósítani kívánt tudományos kísérletek szabadföldi öntözött és tápoldatozott zöldség- és gyümölcstermesztő technológiákat foglalnak magukba. A kutatás hipotézise, hogy újszerű tápoldat és lombtrágya összetevőkkel és összetételekkel, korábban még nem alkalmazott termésnövelő anyagokkal a bevont tesztnövények fejlődése, célzottan az érés folyamata befolyásolható, a termésrészek beltartalmi összetétele megváltoztatható.

 

A fő kutatási kérdések:

  1. Összesen mely zöldségfajokat érdemes a kutatásba bevonni?
  2. A Tangazdaság mely ültetvényei alkalmasak a technológia megvalósítására?
  3. Mi a beltartalmi értékmérők pontos, részletes listája, vagyis mely mérhető beltartalmi összetevőket érdemes összességében vizsgálni?
  4. Mely területeket jár körbe a szakirodalom az előbbiek közül?
  5. Melyik organikus és melyik kálium-tartalmú termésnövelő anyagokból érdemes kiindulni?
  6. Miként valósítható meg mindez úgy, hogy egyes technológiákban az ökológiailag ellenőrzött (vagyis bio) termesztés előírásait is betartsuk?
  7. Pontosan melyik fenológiai fázisokban kell beavatkoznunk?
  8. Milyen vizsgálólaboratóriumi módszereket kell felhasználnunk, mely területeken kell módszereket is fejlesztenünk?

 

4. Alkalmazott kutatási módszer, megközelítés

 

A kutatás módszere mezőgazdasági alapkutatás, szabadföldi kisparcellás és üzemi parcellás vizsgálat. A kezelések öntözővíz, egyedi összetételű tápoldat és lombtrágya kijuttatását foglalják magukban. A kísérlet tényezőit a kijutatott stimuláló anyagok jelentik, ill. azonos fajon belül a fajták. Az elrendezés véletlen blokkelrendezés, a kiértékelés statisztikai módszere lineáris regresszióanalízis és varianciaanalízis.

 

A minták vizsgálati módszerei vizsgálólaboratóriumi analitikai módszereket foglalnak magukba. Ezek közé tartozik az Induktív Csatolású Plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES), a gravimetria, spektrofotometria, acidimetria, konduktometria, potenciometria. 

 

Mintagazdaság szerep

A Neumann János Egyetem kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területeken (alapvetően volt Kecskeméti Borászati Kutatóintézet területén) építheti ki az Ökológiai Gazdálkodási Központ elnevezésű mintagazdaságát. A mintagazdaságokban a Neumann János Egyetem célul tűzi ki, hogy az önfenntartó családi gazdaságok számára is elérhető termesztés-technológiai megoldások révén fogyasztásra kész termékeket állítson elő. A mintagazdaságot ennek megfelelően olyan üzemként kívánják működtetni, amely hatósági engedélyek birtokában a megtermelt termékeket forgalomba hozhatja a Neumann János Egyetem közétkeztetésében, és Kecskemét városának rendezvényein. A későbbiekben feltétlenül javasoljuk a Neumann János Egyetem nevével ellátott, elsődlegesen feldolgozott növényi termékek (pl. zöldségkészítmények, savanyúságok, szárítmányok) forgalomba bocsátását is környékbeli kiskereskedők bevonásával. Megfelelő árualap esetén számításban kell venni saját mintabolt létesítését, amely egyúttal Neumann János Egyetem hallgatói számára plusz gyakorlati lehetőséget és készségszintű kereskedelmi ismeretek megszerzését tenné lehetővé. E termelési, kézműves és kisüzemi élelmiszer-feldolgozási módszerek tapasztalatait közérthető módon a kistermelők, ökológiai gazdálkodók, háztáji kertet művelők számára szélesebb körben is ismertté kell tenni az interneten (a Neumann János Egyetem honlapján és közösségi média felületein) keresztül. A Neumann János Egyetem célja mindezzel, hogy miközben a kutatások során felmerülő kísérletes vizsgálatoknak helyszínt ad, a tudományos tevékenységben keretében nem lekötött területek hasznosításával elmélyítse a termelésben való jártasságát, hogy a régió gazdálkodóinak minél több, saját tapasztalatokon nyugvó gyakorlati megoldást tudjon javasolni.

 

Jogi és szakmai szaktanácsadási szolgáltatások ökológiai gazdálkodók és kistermelők részére

A Neumann János Egyetem alapfeladata a jogi és szakmai tanácsadási tevékenység a kistermelők, ökológiai gazdálkodók és más környékbeli kertészettel és élelmiszer feldolgozással foglalkozó szervezetek számára. Mindennek megvalósítása során fontos szempont, hogy létrejöjjenek azok a csatornák, amelyeken keresztül a gazdálkodók és a Neumann János Egyetem munkatársai könnyen kommunikálhatnak egymással. Erre egy központi ügyfélszolgálati telefonszám és e-mail cím bevezetése javasolható, amely kezelése alapvetően egy személyhez kötött, azonban az éves szabadságolások, betegszabadság és kiküldetések miatt helyettesítés keretében más munkavállalók is bevonandók a feladat ellátásába. A beérkező igényeket előzetesen vizsgálni kell abból a szempontból, hogy kielégítésük milyen ráfordítást igényel a Neumann János Egyetemrészéről. Amennyiben rutinjellegű kérdésről van szó, amelyhez kész anyagok találhatók a Neumann János Egyetem elektronikus könyvtárában vagy más információbázisokban, akkor célszerű a tanácsadási tevékenységet a gazdálkodó részére költségtérítés nélkül nyújtani. Amennyiben hosszabb utánajárással, esetleg külön vizsgálatok elvégzésével biztosítható a kérdések megválaszolása, egy rövid válasz keretében, amely tartalmazza a szükséges erőforrás igényeket, a lekötött kapacitásokkal arányos szolgáltatási díjat kell megállapítani, amely hozzájárul a Neumann János Egyetem fenntartásához, miközben méltányos díjszabás mellett megoldást tud adni a felmerülő problémákra.

A Neumann János Egyetem megkülönböztető jellege a piac más szereplőitől az ökológiai gazdálkodókra való specializáció lehet. Ennek keretében javasolható, hogy a két tanúsító szervezettel (Biokontroll Hungária és Ökogarancia) történjen meg a kapcsolatfelvétel még az alapítást megelőzően. Fontos stratégiai pozíciót eredményezhet egy certifikációs szolgáltatás kialakítása, amely révén az említett tanúsító szervezetekkel együttműködésben kidolgozható egy vállalkozás-szintű önellenőrzési rendszer, amelynek különösen a nagyobb volumenű termelést folytatók, valamint a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott termékek előállítói számára lehet jelentősége. Mindez tovább erősítheti a bizalmat az ökológiai gazdálkodást folytatókkal kapcsolatban, valamint segíthet a piac tisztulásában.

Fejlesztések, projektek

Pályázatok

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00014

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

Campus Mundi

 

Campus Mundi

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

 

GINOP-2.3.3-15-2016-00041

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

 

EFOP-3.4.4.-16-2017-00018

EFOP-3.4.3-16-2016-00002

 EFOP-3.4.3-16-2016-00002

GINOP-2.2.1-15-2016-00024

EFOP-3.2.5-17-2017-00045

EFOP-3.6.2-16-2017-00012

EFOP-3.4.6.-VEKOP-17-2017-00002

EDU-LAB-DTP1-1-115-4.1

EFOP-3.6.2-16-2017-00016