Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Az alapítványi fenntartással is maradnak az ösztöndíjak

Továbbra is számíthatnak állami forrásokra a tervek szerint nyártól alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek, a felvételizőknek nem kell tartaniuk a képzések fizetőssé válásától. Megmaradnak a hallgatói juttatások és az ösztöndíjak is, az oktatókat pedig teljesítményalapú, rugalmas, megemelt bérezés várja – hívta fel lapunk figyelmét Pavlik Lívia miniszteri biztos. Elmondta továbbá, hogy a parlamenti zárószavazás előtt álló javaslat szerint 2022 januárjától a teljes felsőoktatásra új finanszírozási rendszert vezethetnek be, amely biztosítja, hogy 3–5 éves ciklusokra előre tervezhetnek az egyetemek.

 Nagyobb önállóságot kap az a hat egyetem, amelyik az állami intézményi kört elhagyva augusztustól új fenntartói modellben folytatja munkáját. Ezzel együtt továbbra is biztosított lesz minden érintett egyetemen az állami ösztöndíjas képzések lehetősége – hangsúlyozta lapunknak Pavlik Lívia, aki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosként felel az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek bevezetésének előkészítéséért. Mint ismert, nyártól az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában, vagyonkezelői alapítvány fenntartásában működhet tovább. Az intézkedés célja, hogy az egyetemek rugalmasabb környezetben eredményesebbé és sikeresebbé váljanak. Akár a nemzetközi megméretésekben, akár a helyi gazdaságfejlesztés felpörgetésében, ezáltal növeljék bevételszerző képességeiket.

Nincs változás a felvételiben

– Nagyon fontos, hogy ezek a változások sem a jelenlegi hallgatók mindennapjait, sem pedig az egyetemekre jelentkező, leendő hallgatók felvételijét nem érintik. Nem válnak fizetőssé a képzések, megmaradnak az ösztöndíjak és egyéb juttatások is. Az állami ösztöndíjas képzési forma részeként továbbra is járni fog az intézményeknek a hallgatói normatíva, amelynek összege februárban jelentősen emelkedett. A kormány tisztában van vele, hogy a magyar családok többsége nem tudná vállalni például az eszközigényes állatorvosi vagy a művészeti képzések önköltségét. Ugyanakkor az állami ösztöndíj a vidéki egyetemek esetében azért is meghatározó, mert növeli a régióban az intézmények vonzerejét, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a helyben képzett munkaerő hozzájárulhasson a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez – fogalmazott Pavlik Lívia, aki a már alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja is.

 

Az oktatók életébe is kedvező változások köszöntenek be a törvényjavaslat elfogadása esetén, ők közalkalmazotti státusból munkaviszonyba kerülnek át, így lehetőség nyílik a többletteljesítmény elismerésére, jobban kereshet, aki többet és eredményesebben dolgozik. A váltás azonban nem lesz éles, mivel a tervezett jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei. Ezenkívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is. – Az átmeneti időszakban minden intézmény ki tudja dolgozni a saját humánpolitikáját és az intézményi célokkal harmonizáló, személyre szabott teljesítményértékelő rendszerét, ami átláthatóvá és világossá teszi a munkavállalóknak az elvárásokat, illetve a kapcsolódó javadalmazást. Mindehhez a következő két évben bérfejlesztési forrást is biztosít a kormány – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Folytatódhat a fenntartóváltás

Még nem dőlt el, hogy a vagyonkezelői alapítványok kuratóriumának kik lesznek a tagjai. Az egyetemek már tettek személyi javaslatokat, de az alapítói jogokat a törvényi felhatalmazás alapján Palkovics László innovációs miniszter gyakorolhatja majd, e jogosítványok az alapító kuratóriumának, felügyelőbizottságának és vagyonellenőrének megbízására is kiterjednek – magyarázta Pavlik Lívia, hozzátéve: a fenntartóváltás akár újabb intézményekben is folytatódhat.

– Az biztos, hogy nem egy uniformizálható fenntartói modellről van szó, amit egységesen rá lehetne húzni a felsőoktatás egészére. A két fővárosi intézmény azért lett kiválasztva, mert olyan, nemzetközileg elismert szakegyetemek, amelyek unikális képzést nyújtanak, és amelyeknek jelentős kiugrási lehetőség lesz az átállás. Vidéken pedig kivétel nélkül olyan egyetemeket jelöltünk ki, amelyek kiterjedt vállalati kapcsolataik révén már most is a térségük gazdaságának alakítói, így piaci együttműködéseik további bővítésében komoly lehetőségek rejlenek – jegyezte meg.

Húszéves keretszerződés

A parlamenti zárószavazásra váró törvényjavaslat értelmében egyébként nemcsak a modellváltó intézmények, de valamennyi egyetem finanszírozása megváltozik, stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik 2022-től – folytatta Pavlik Lívia. A tervek szerint az állam 15-20 éves keretszerződéseket köt az érintett intézményekkel, ezen belül rövidebb, 3–5 éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodások jönnek létre, így az egyetemek a jövőben nemcsak az adott költségvetési évre, hanem hosszabb távra tudnak tervezni. A szerződésekben az állam rögzíti a megrendelését, többek közt azt, hogy milyen indikátorokkal, mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakok indítására van szükség az adott időszakban. Az első megállapodások 2022 januárjában lépnek életbe.

A miniszteri biztos kitért arra is, hogy egy-egy új képzés elindítása jelenleg nagyon időigényes, olykor indokolatlanul elhúzódó procedúra, amin lehet és szükséges is rövidíteni annak érdekében, hogy az egyetemek hatékonyabban és gyorsabban tudjanak reagálni a gazdasági igényekre.

Forrás: www.magyarnemzet.hu