Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Tudományos élet a Neumann János Egyetemen

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A Neumann János Egyetem kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységével, tudományos teljesítményével a régió egyik tudományos központja is. Az intézmény a karok által gondozott tudományterületek (természettudományok, műszaki tudományok, agrártudományok, gazdaságtudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok, művészetek), sokszínűsége, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók és kutatók magas aránya, illetve tudományos-kutatási teljesítménye révén meghatározó szereplője a szakmai-tudományos közéletnek.

A felsőoktatási intézmény stratégiai célkitűzései között szerepel a magas szintű, egységes szempontokat tükröző, tervszerű és szisztematikus tudományos tevékenység folytatása. Tudományos stratégiánk alapértékeit áthatják a gyakorlatorientáltság, az alkalmazhatóság, a társadalmi felelősségvállalás, a fenntarthatóság szempontjai, s abban kiemelt szerepet kap a technológiai és tudástranszfer folyamatok támogatása, a nemzetköziesítés, a külső partnerekkel való együttműködés, valamint a tudományos-kutatási eredmények társadalmasítása. A folyamatosan gazdagodó képzési, kutatási és tudományos tevékenység pedig hosszabb távon megalapozhatja a fejlődő tudományos tudásközpontok köré épülő mesterszakok jövőjét, amely a jövőben bázisa lehet egy multidiszciplináris doktori iskolának, és így intézményünk képessé válhat arra, hogy klasszikus értelemben vett egyetemmé váljon.

Az alkalmazott tudományok egyetemének kutatási és tudományos tevékenységét a korábbi években kialakított műhelyek, a kiemelt (stratégiai) kutatási témák, valamint a következő időszakban várható nagyobb volumenű kutatási együttműködések határozzák meg, elsősorban az EU társfinanszírozású pályázati lehetőségek kihasználásával.

Az alkalmazott tudományok egyetem K+F+I tevékenysége elsősorban a gyakorlatorientált képzési kínálathoz kapcsolódik, az e téren elért eredményeket több nemzetközi projektben való részvétel, sikeres versenyszereplés és találmány is tükrözi.

Találmányok:

A Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon kidolgozott váz nélküli fóliás korai termesztési eljárást országosan mintegy 3000 hektáros felületen hasznosítják. A nemzetközi együttműködésben fejlesztett számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző program pedig ma már több európai országon kívül Ausztráliában és Kanadában is ismert. A GAMF Karon a gépészeti tudományok terén – a sorjázás rugalmasságának és termelékenységének javítására – már 4 magyar szabadalom született.

Az Egyetem a tudományos eredmények közvetlen gazdasági hasznosulását, a felsőoktatási intézmény és gazdasági környezete közötti minél szorosabb együttműködés kialakítását, a tudományos eredmények széles körű megismertetését kiemelt célnak tekinti. Intézményünkben jelenleg is számos olyan kutatási program folyik, amelyek cégek, vállalkozások konkrét fejlesztési igényei alapján kezdődtek meg. A Járműipari Tudásközpont és a Környezetbarát Technológiák Tudásközpont az egyetemen egy-egy tudományterület kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységét és gazdasági kapcsolatait koordinálja.

Az intézmény tudományos közélete, a gondozott tudományágaknak megfelelően gazdag és sokrétű. Mind a négy karon (GAMFK, GK, KVK, PK) tudományos műhelyek működnek, amelyek a szakterületüknek megfelelő témakörökben változatos kutatási programokon dolgoznak.

Az egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását irányító testület a Tudományos Tanács. A Tanács munkájában – a tudományos rektorhelyettes közreműködésével – az egyetem vezetése mellett a karok által delegált tagok vesznek részt.

Egyetemünk kiemelt jelentőséget tulajdonít a kutatói utánpótlás, a hallgatói tehetséggondozás ügyének. Ösztönzi és támogatja az oktatók tudományos fokozatszerzését, illetve a hallgatók tudományos tevékenységét, amihez a keretet a Tudományos és Művészeti Diákkörök, a szakkollégiumok, és a mentori hálózat adják.

Az oktatási és a K+F+I együttműködések mellett egyetemünk jelentős szerepet vállal a tudományos eredmények népszerűsítésében, a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolásában. E célt szolgálják az egyetem tudományos konferenciái, tudományos-ismeretterjesztő, művészeti, kulturális rendezvényei, tudományos folyóiratai.

A tudományos eredmények közvetítését, redisztribúcióját és disszeminációját segítik elő a tudomány ünnepéhez kapcsolódó konferenciák, a szélesebb közvélemény körében is nagy népszerűségnek örvendő zenei, művészeti események, a Kutatók Éjszakájának, a Múzeumok Éjszakájának programjai, a nyílt napok tudományos és művészeti rendezvényei, a tudományos ismeretterjesztő előadások, kiállítások. Az egyetemi karok számottevő tradíciókkal rendelkeznek a tudományszervezés, a legújabb tudományos eredmények közvetítése terén, szakmai célkitűzéseikben és munkatervükben hangsúlyos szerepet kapnak a szakmai továbbképzések, szimpóziumok, tréningek is. E rendezvények nemcsak az egyetem társadalmi beágyazódásának elmélyítését, de a tudománynépszerűsítést, a hallgatói utánpótlás céljait is szolgálják.

Közel két évtizedes hagyományokkal rendelkezik a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan megrendezésre kerülő, interdiszciplináris és nemzetközi AGTEDU konferencia, ahol a vendég előadók mellett intézményünk oktatói, kutatói is számot adhatnak – idegen nyelven is – legújabb kutatási eredményeikről.

A tudományos és kutatói teljesítmények szerves részét képezik a karokon folytatott oktató és kutatómunkának, munkatársaink hazai és nemzetközi tudományos-szakmai szervezetek munkájában vesznek részt, projektekben működnek közre, és publikációikkal is jelen vannak a tudományos közéletben (MTMT adatbázis).

A tudományos, kutatási eredmények széleskörű publikációját, a kutatók és kutatóműhelyek közötti szakmai diskurzust az egyetem két tudományos folyóirata is támogatja, a Gradus online folyóirat a GAMF Kar gondozásában, az Economica a Gazdálkodási Kar gondozásában jelenik meg.

Az elmúlt évek során több uniós pályázat és beruházás megvalósításával sikerült jelentős eredményeket elérni a K+F+I infrastruktúra fejlesztése terén. A GAMF és a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar külső megrendelések számára nyújtott szolgáltatásokra képes, modern laboratóriumokkal, tanműhelyekkel rendelkezik. A kecskeméti homokbányai Tudósház mintegy 1,2 milliárd forintos támogatással épült meg egy korábbi laktanyaépület bővítésével, felújításával. A Pedagógusképző Karon kialakított csillagvizsgáló lehetővé teszi, hogy az egyetem akár csillagászati kutatási programokban is részt vehessen. A Gazdálkodási Karon modern és jól felszerelt tanétterem, tanszálloda egészíti ki, illetve Térségfejlesztő és Innovációs Tudásközpont támogatja a tudományos tehetséggondozás és a kutatások lehetőségeit. Az egyetem saját és uniós forrásból is jelentős összegeket fordít eszközök és berendezések beszerzésére, amelyek a kutatás szolgálatában is állnak.

A tudományos és K+F+I tevékenység támogatásában meghatározó feladatot lát el az egyetemi Könyvtár és Információs Központ. A központi és kari szakkönyvtárakban a korszerű szakirodalom mellett hazai és nemzetközi folyóiratok, adatbázisok szolgálják az oktatási és kutatási tevékenységet.

Az elkövetkezendő időszakban is kiemelt szerepet kap az egyetemi infrastruktúrafejlesztésben a tudományos kutatómunka feltételeinek javítása. Ebben jelent várhatóan számottevő előrelépést az egyetem EFOP 3.6.1. pályázata. A projekt célja, hogy az integrációval létrejött új intézmény – kiaknázva az integrációból eredő szakmai, kutatási potenciált, valamint az ágazati és szakmai együttműködéseket –, a konstrukció célkitűzéseihez illeszkedve olyan kapacitásokat építsen ki, illetve olyan tudásbázist fejlesszen ki és olyan kutatási folyamatokat alakítson ki, amelyek képessé teszik a társadalmi innovációt szolgáló és a K+F szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás kiépítésére és biztosítására.



[2] A Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon kidolgozott váz nélküli fóliás korai termesztési eljárást országosan mintegy 3000 hektáros felületen hasznosítják. A nemzetközi együttműködésben fejlesztett számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző program pedig ma már több európai országon kívül Ausztráliában és Kanadában is ismert. A GAMF Karon a gépészeti tudományok terén – a sorjázás rugalmasságának és termelékenységének javítására – már 4 magyar szabadalom született.