Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Névadónkról

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Neumann János (1903-1957) a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa.

Középiskolai tanulmányait 1913-tól – más, később ugyancsak világhírnevet szerzett tudósók társaságában – a fővárosi Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, majd Berlinben folytatta, Zürichben pedig vegyészmérnöki diplomát szerzett. Doktori oklevelét 1926-ban vette át. Dolgozott Göttingenben, tanított a berlini egyetemen, majd 1929-ben az amerikai Princeton University meghívására az Egyesült Államokba utazott vendégprofesszornak.

A fasizmus előretörése miatt 1933-ban végleg elhagyta Európát és az Egyesült Államokban telepedett le. A princetoni Institute for Advanced Study professzora lett, majd más híres természettudósokkal együtt bekapcsolódott az ekkor kezdődő atomenergetikai kutatásokba. Neumann János meghatározó szerepet vállalt az atomenergia háborús célú felhasználására, majd a békés energiatermelés szolgálatába állítására irányuló kutatásokban. Sokszínű tudományos teljesítménye számos más tudományterületen is (fizika, kvantummechanika, informatika, közgazdaságtan, meteorológia, játékelmélet) alapvető és maradandó értékeket teremtett. A modern számítógépek működését meghatározó elmélete (Neumann-elvek) és a közgazdaságtudományok szempontjából nagy jelentőségű játékelmélet területén kifejtett korszakalkotó tudományos tevékenysége alapvetően változtatta meg a tudományos gondolkodást és forradalmasította a világ tudományos-technikai fejlődését.

Neumann János fantasztikus tudományos teljesítményét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mind a mai napig, valamennyi infokommunikációs eszköz – az asztali számítógéptől a laptopon keresztül, az okostelefonokon át az ipari alkalmazásokig – mind-mind az általa lefektetett, azonos elvi felépítés alapján működik. Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában kifejtett tevékenysége alapján 2015 óta a Hungarikumok Gyűjteményében is helyet kapott.

Tudományos munkásságát nagyfokú felelősségérzet hatotta át, amely egyrészt abból a meggyőződéséből fakadt, hogy mindenkinek törekednie kell arra, hogy képességeit a lehető legjobban kiteljesítse és hasznosítsa, másrészt fontosnak tartotta, hogy a tudósok által elért eredmények az emberiség céljait szolgálják.

 Intellektuális beállítottságából eredően élete végéig aktív tudományos közéleti szerepet vállalt, szenvedélyesen tanított és kutatott. Gondolkodóként a szellemi függetlenség és a diktatúráktól mentes politikai szabadság elkötelezett híve volt.

 Az atomenergetika kutatások terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért Neumann János 1956-ban megkapta az Enrico Fermi-díj, az Amerikai Egyesült Államok kormányának elnöki kitüntetését. Életének utolsó éveiben gyógyíthatatlan betegséggel küzdött. Munkásságának és tudományos életművének elismeréseként Eisenhower elnök 1956-ban Szabadság Éremmel tüntette ki.

1957-ben, 53 éves korában hunyt el Washingtonban.

 Neumann János kiemelkedő tudományos munkásságával és elméleteivel nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot és a magyar nemzetet szerte a világon megismerjék. Tudományos eredményei, gondolkodása és szellemisége pedig ráirányította a figyelmet a magyar oktatásügyre és tudományos életre, kivívva ezzel más nemzetek elismerését. Emlékét a hálás utókor számos formában megőrizte, a Financial Times Neumann Jánost 1999-ben az évszázad emberének nevezte, de nevét a Hold egyik krátere mellett egy kisbolygó és számos intézmény is őrzi. Magyarországon a tudós nevét 2017. augusztus 1-jétől immár egyetemünk is büszkén viseli.