Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Egyetemünk tudományos rektorhelyettese tartott előadást a szolnoki levéltárban

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

"Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - Idegenforgalom-fejlesztési törekvések Szolnokon a két világháború között címmel tartott előadást Dr. Fülöp Tamás a megyei levéltár "Levéltári Esték" elnevezésű rendezvényén. A korabeli fényképekkel, képeslapokkal, forrásokkal gazdagon illusztrált előadáson az alföldi városok trianoni békeszerződés utáni infrastruktúra-fejlesztési és beruházási politikájáról, az belföldi idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeiről, sajátosságairól hallhattak az érdeklődők.

Szolnoki fejlesztések a 20-as években

- Miből gondolja, hogy a 20-as években tudatos turisztikai fejlesztés zajlott Szolnokon?

- Inkább úgy fogalmaznék, hogy hasonlóan más magyar nagyvárosokhoz, Szolnokon is egy tudatos városfejlesztési koncepció fogalmazódott meg az 1920-as évek közepére, amelynek legfontosabb eleme az infrastruktúra fejlesztése volt. Ebben kapott meghatározó szerepet az idegenforgalom, amely talán járulékos részét képezte az ekkori modernizációs igényeknek. Köztudott, hogy a vesztes háborút és a trianoni békeszerződést követő sikeres gazdasági stabilizáció után nagy mennyiségű külföldi kölcsön áramlott a magyar városokhoz. Ezek az úgynevezett Speyer-kölcsönök. Az ezekből megvalósított beruházások a háború következményeinek felszámolását, a békeszerződés, a megszállás és a proletárdiktatúra okozta gazdasági, politikai károknak, és nem mellesleg pszichés traumáknak az enyhítését, valamint az évtizedek óta elmaradt közműfejlesztések megindítását szolgálta. A városi közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint útépítések sora indult meg 1925 után Szolnokon.

- A mai Rózsakert helyén lévő első közparkunk fejlesztése is idesorolható, avagy az egy városi projekt volt?

- Miként a Tisza Szálló megépítéséről, úgy a mellette lévő park kialakításáról és a Tisza-part rendezéséről is 1925-ben döntött a közgyűlés. Ezáltal fonódik egységes koncepcióvá a Tisza-part rendezése és a szálloda megépítése. Az egykori búzapiac területén kialakítandó park tervezési munkálataira Rerrich Béla kapott megbízást, 1926-ban még öntözőberendezéseket is rendelt a város a park fenntartásához, amit 1933-ban az ekkor még hivatalban lévő és népszerű dr. Tóth Tamás polgármesterről nevezték el.

- Mondhatjuk azt, hogy a Tisza Szálló egyértelműen a Trianon miatt elveszett üdülőhelyek pótlására épült?

- A Tisza Szálló egy reprezentatív és vonzó épület volt már a megépítésekor is. Egyedülállónak és újszerűnek számított, hogy szálloda és gyógyfürdő is volt egyben. A két háború között Szolnokra érkező prominens vendégeknek, színészeknek, művészeknek, sportolóknak itt adtak díszvacsorákat, de rendeztek bálokat, MÁV szakosztályi közgyűléseket, egyleti összejöveteleket. De túraautó versenyek célállomásának is számított az épület. Jó hírét vitte a városnak az országba.

- Miért nem készült el a szálló mellett, az eredeti tervekben még szereplő uszoda?

- Szolnokon a termálvizes kút fúrásai is több pénzt emésztett fel és nehezebben haladt a vártnál. Már készen volt a szálló, de a termálkút vízhozama és a víz hőmérséklete sem volt megfelelő, ezért mélyebbre kellett fúrni. Az első vendégek már megérkeztek, amikor a szálloda környékét még ellepte a fúrási iszap. Mindez türelmetlenséget eredményezett a képviselőtestület részéről, sőt, a belügyminiszter vizsgálatot is kezdeményezett 1928-ban a kölcsönök felhasználásával kapcsolatban.

- Vannak adatok a Tisza Szálló nyitás utáni forgalmáról?

- A szállodát a város, mint saját vállalatát üzemeltette, az éttermet viszont bérbe adta egy vállalkozónak. A forgalmáról sajnos kevés forrás maradt fenn, de a megnyitása után, az országos sajtóban a Tisza Szálló neve többet forgott, mint a többi szolnoki szálláshelyé.

- A Tiszaliget fejlesztése akkor még nem merült fel?

- A Tisza Szálló elsősorban a termálvizes gyógyfürdő szolgáltatásaira épült, ez volt az országos újdonság és a kuriózum. A Tiszában fürdés népszerű volt a helyi lakosság körében, de erre turizmust alapozni nem igazán lehetett. A folyó által kínált lehetőségek és a hajózás fellendítése azonban részét képezte a városfejlesztéseknek. Ezt szolgálta például a rakpart kialakítása és az 1933. augusztus végén, a kormányzó részvételével megszervezett Széchenyi Emlékhajóút is. A Móricz-liget városi tulajdonba vételét a város közgyűlése 1923-ban felvetette, de 20-as és 30-as években elsősorban a Tisza-part, a park és a védmű kiépítésére koncentráltak, ezek pedig lekötötték az erőforrásokat.

- Más megyeszékhelyeken is voltak hasonló fejlesztések?

- Sok analógiát látok a Speyer-kölcsönökből megvalósított beruházások terén és a turisztikai beruházások tekintetében is. Más városokban is épült szálloda vagy fürdő, így Gyulán, Miskolcon, Hajdúszoboszlón, Kiskunfélegyházán vagy éppen Sopronban. Ugyanakkor valamennyi érintett városról elmondható, hogy az így megvalósult fejlesztések a városkép jelentős, máig ható átalakulását eredményezték. Az akkoriban megvalósított beruházások, megépített középületek a mai napig meghatározó elemei Szolnok arculatának is.

- Milyen céllal kezdett a téma kutatásába?

- A kutatásom célja a várostörténet egyik rendkívül érdekes korszakának a feldolgozása, publikálása. Bár sok információ napvilágot látott már a város két világháború közötti történetéről, a téma ilyen átfogó, a város- és településfejlesztés, a regionális szerepkör aspektusából történő megközelítése, tudományos igényű feldolgozása még nem történt meg. Ha a kutatások során feltárt információk ezt lehetővé teszik, önálló kötetben is szeretném közreadni az eredményeket.

Az eseményről készült képek a levéltár honlapján találhatóak:
http://mnl.gov.hu/mnl/jnszml/hirek/a_2017_marcius_29_i_leveltari_estek_rendezvenyfotoi

forrás: http://www.blogszolnok.hu - 2017. március 29.