Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

Bemutatták a Forrás folyóirat Kecskemét fejlődésével foglalkozó tematikus számát

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Bemutatták a Forrás folyóirat Kecskemét fejlődésével foglalkozó tematikus számátKedden este (2016. 10. 12..) rendhagyó helyszínen, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Karán mutatták be a Forrás tematikus duplaszáma, amely a Kecskeméten jelenleg zajló változásokat, a fejlődési tendenciákat dolgozza fel interjúk és tanulmányok formájában. A bemutatón részt vett Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is, aki köszönetet mondott a szerkesztőknek és a szerzőknek a hiánypótló kiadvány elkészítéséért.

Sokan voltak kíváncsiak a bemutatóra, amit a Forrás története során első alkalommal tartottak a GAMF-on. A városvezetés részéről a polgármesteren kívül részt vett dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester és Hörcsök Imre képviselő is, az est moderátora Kriskó János volt. A polgármester köszöntőjében kifejtette: nagyon fontos, hogy ilyen összegző jellegű kötet született Kecskemét fejlődéséről. Örömét fejezte ki, hogy az összeállításban az egyházak városunk életében betöltött szerepéről is olvashatunk. A város dinamikus gazdasági fejlődése rendkívül inspiráló, ugyanakkor az önkormányzat számára óriási kihívást jelent - hangsúlyozta a polgármester.

A köszöntő után Fülöp Tamás, az egyetem tudományos rektor-helyettesének ismertetője következett, majd Füzi László, a Forrás főszerkesztője beszélt arról, hogyan indult a tematikus számok története. 

Ezek a kiadványok a főiskola, most már egyetem és a szerkesztők kiváló együttműködésének köszönhetőek. 2010-ben született meg az oral history-val, az emlékezettel kapcsolatos különszámuk. 2012 nyarán jelent meg Kecskemét 1969 és 1989 közötti kulturális életével, az ebben az időszakban létrejött intézményekkel foglalkozó szám, amely huszonhárom nagyinterjút tartalmaz. Valójában ennek a folytatása az idei nyári kiadvány. Rendkívül jó volt a visszhangja a tavaly nyári migrációval foglalkozó különszámnak is, amit szintén Rigó Róbert, Kriskó János és Sági Norberta szerkesztett. 

Rigó Róbert vendégszerkesztő mutatta be a rendezvényen a kötet koncepcióját. Elmondta, hogy a városban jelenleg folyó fejlődési tendenciákat egyrészt interjúkkal próbálták megragadni, másrészt tanulmányokkal dolgozták fel a legfontosabb témákat. A kulcsanyagokat Rigó Róbert Kriskó János és Sági Norberta írta, de sok más szerzőt is bevontak az egy évig tartó nagyszabású munkába.

Interjút készítettek a polgármesterrel, aki a gazdasági fejlődés mellett beszélt többek között a munkaerőhiányról, a roma kérdésről és a kulturális fejlesztésekről is. A tradicionális élelmiszeripar aktuális helyzetéről Szarka Balázzsal, az Univer elnökével beszélgettek a szerkesztők, Lepsényi István államtitkárt pedig arról kérdezték, hogyan vált Kecskemét közép-kelet európai járműipari központtá.

A jelenlegi kecskeméti egyházak vezetői is megszólalnak a tematikus különszámban, egy másik interjús blokkban pedig az egyetemmé válás folyamatát, a duális képzés fejlődését mutatják be. Erről beszélgettek többek között Ailer Piroska rektorasszonnyal, Hegmannné Nemes Sárával, a korábbi kancellárasszonnyal és Berács Józseffel, a közgazdasági kar létrehozásán és a képzések elindításán dolgozó professzorral.

A tanulmányokban egyfajta történeti összefoglalót kapnunk az úgynevezett kecskeméti fejlődési modellről. Iványosi-Szabó András geológus és Hoyk Edit geográfus közös munkájukban azt vizsgálják, milyen hatással van Kecskemétre és környékére a klímaváltozás.  Kanalas Imre Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányait dolgozta fel, Csatári Bálint pedig a kecskeméti piac működéséről, változásairól írt nyári számunkban. A debreceni egyetem oktatója, Szilágyi Zsolt történész arról írt, hogy Kecskemét mindig viszonylag sikeresen alkalmazkodott a történelmi kihívásokhoz akár a török időkben, vagy a 19. századi ipari forradalomban, vagy éppen az elmúlt században.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Tóth Ákos közgazdász Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményéről értekezik tanulmányában. Gyáni Gábor történész-akadémikus tanulmánya pedig arra rávilágít rá, hogy dinamizmus, akarat és megfelelő felkészülés nélkül elképzelhetetlen a fejlődés. Gyáni Géza el is jött a könyvbemutatóra.

A népszámlálási adatok alapján Kecskemét társadalmi változásait veszi górcső alá Rigó Róbert, a Pallasz Athéné Egyetem főiskolai docense.  Tanulmányában kiemeli, hogy Kecskemét ma az ország nyolcadik legnépesebb városa és a megyei jogú városok között azon kevesek közé tartozik, ahol a népességszám növekszik.

 forrás: hiros.hu - 2016. 10. 12.

Képgaléria (forrás: keol.hu)