Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

150 ezer szakmunkásért és 50 ezer mérnökért kiált a magyar ipar

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Dr. Lukács PálDr. Lukács Pál, a Pallasz Athéné Egyetem (korábban Kecskeméti Főiskola) Járműtechnológia Tanszékének vezetője szerint olyannyira felfutott a térség, hogy bármennyi mérnököt képeznének, kevés lenne.

– Nemrég jelentette be a kecskeméti Mercedes, hogy duplázza a telephelyét, azt megelőzően a karosszériagyár felépítését hozta nyilvánosságra, és a beszállítók is fejlődnek, elég csak az SMP-re gondolni. Hogy látja, mennyi mérnököt szívna fel a térség?

– Nehéz számszerűsíteni, ugyanakkor az egyértelmű, hogy jelenleg bármennyi mérnököt képeznénk, minden frissdiplomás azonnal el tudna helyezkedni a környéken. A GAMF (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai) Műszaki és Informatikai Kar, 20 százalékkal tudta növelni idén a felvettek számát. Emellett egyre határozottabban kirajzolódik az egyetem gépészmérnöki szakának zászlóshajó szerepe, melyet a 145 újonnan felvett hallgató választása is megerősít. Idén ehhez 115 fős létszámával látványosan felzárkózott a mérnökinformatikus képzés is. A dobogó harmadik helyét a járműmérnöki alapszak foglalja el, mely növekvő népszerűségét a duális képzésben elindításában szerepet vállaló Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse vállalatoknak is köszönheti. Ugyanakkor egyre inkább világos, hogy nemcsak a hagyományos műszaki alapszakokon végzett mérnökökre van igény, hanem a cégeknek szükségük lesz olyan szakemberekre is, akiknek nagy informatikai tapasztalatuk van, és olyan munkatársak is kellenek, akik a műszaki mellett gazdasági/kereskedelmi tudással is rendelkeznek. Egyre nagyobb igény mutatkozik a logisztikai ismeretekre, elsősorban a gyártáskövető logisztikára: a mai autóvásárlók már előzetes igényspecifikáció –gyári/márkakereskedői honlapokon működő konfigurátor – alapján állítják össze a saját elvárásaiknak leginkább megfelelő járművet, ezeket a szempontokat pedig a beszállítói láncban is le kell követni. Ezekre a kihívásokra szükséges megoldást találni.

– A jelenleg zajló ipari forradalom olyan oktatási tárgyak sokaságát fogja létrehozni, amelyek nem hogy nincsenek, de még csak nem is gondolt arra az ipar, hogy szükségesek lesznek. Hogy látja, milyen új szakmák fognak kialakulni a robotizáció hatására? Hogyan készül erre az egyetem?
– Az Ipar 4.0 témában szerencsére nem nekünk kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen Németországban már legalább öt éve napirenden van, dolgoznak rajta. Alapvetően két tényező segíthet abban, hogy Magyarország profitáljon az új termelési filozófiából: az egyik az, hogy egységesen modern géppark álljon a cégek rendelkezésére, a másik pedig az ehhez szükséges szakembergárda. Egyelőre nem teljesen világos, hogy milyen tudású szakembereket igényel majd a következő időszakban az ipar, de szerencsére nem is nekünk kell ezt kitalálni. A duális rendszerünk révén mára már legalább negyven céggel állunk kapcsolatban, ennek révén folyamatos a párbeszéd közöttünk, így időben tudunk reagálni a cégek igényeire. Továbbá részt veszünk a Nemzeti Ipar 4.0 Platformban is, ami megoldásokat keres erre a kérdésre is. Az már most látható, hogy vannak olyan képességek, amelyekre feltétlenül szükség van. Ilyen például az, hogy tudjanak csapatban dolgozni a hallgatók, jó problémamegoldó- és kommunikációs képességük alakuljon ki a képzés végére. Ezek függetlenek az oktatott szakmáktól. A jövő képzési palettáját úgy tudjuk befolyásolni, hogy erős kapcsolatot alakítunk ki az oktatás és az ipar között, bár hozzátenném, mindez hiábavaló, ha sokkal kevesebben választják a műszaki és természettudományi képzéseket, mint arra szükség lenne.

– Mi az oka annak, hogy a fiatalokat nem vonzza ez a pálya?
– Az állhat a háttérben, hogy igyekeznek a könnyebb ellenállás irányába menni, olyan képzéseket választanak, ami a könnyű boldogulás hamis illúzióját kelti. Vissza kellene adni a mérnöki szakmák megbecsülését. A múlt század első felében még nagy tisztelet övezte a mérnököket, a mérnök úr megszólítás is ezt tükrözte. Aztán a kommunista rendszer elmosta ezt, hiszen a munkás-paraszt osztály kapott megbecsülést. Az elmúlt 20-25 évben sem kapta vissza a régi fényét a szakma, ráadásul a pályaválasztást sokszor befolyásoló szülőkben is úgy él, a mérnöki munka rengeteg munkával és nehézségekkel jár együtt. Nem segít a természettudományos tárgyaktólvaló ösztönös félelem sem, amely elsődlegesen a hiányzó alapok miatt van így. Megoldás a kormány részéről a már nyomaiban látható életpályamodellek kialakítása mind az oktatásban, mind a pályaorientációban és az is sokat segítene, ha a cégek is lényegesen többet hallatnának magukról, például nyitott programokat szerveznének, rendszeresen megmutatnák magukat. Már egészen kicsi gyerekekkel meg kell ismertetni az ipart – a saját szintjükön, de elültetve bennük az érdeklődést. Annál is inkább sürgetőbb a kérdés, mert 150-200 ezer szakmunkás hiányzik ma Magyarországról, és 20-30 ezer mérnök, továbbá 30 ezer informatikusnak is azonnal lenne hely.

/Forrás: autopro.hu - 2016. 08. 31./