Neumann János Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

„A tudás a jövő üzemanyaga…” – MegaLux, a kecskeméti csodajármű

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

MegaLux GAMF csapatMegérkezett a dél-afrikai Pretoriába a kecskeméti mérnökhallgatók szolárautója a Sasol Solar Challenge elnevezésű versenyre. A GAMF csapata által tervezett és megépített MegaLux a múlt évben mutatkozott be: az ausztráliai világversenyen, megelőzve számos patinás egyetemet, a 46 csapatból a 7. helyen végzett. A csapat szeptember 13-án követi a szuperjárgányt.

A közelgő megmérettetésről és az eddigi tapasztalatokról a csapat vezetőjét, Kutasi Zoltánt kérdeztük.

Honnan ered a MegaLux elnevezés?

Kutasi Zoltán2009-ben alapult az alapcsapat, abban még hallgatóként vettem részt, ma már főiskolai dolgozóként vagyok a csapat tagja. az első járművünk neve Megameter volt. Ez egy olyan versenyre készült, ahol az volt a lényeg, hogy egy liter benzinnel ki tud nagyobb távot megtenni. Akkor, 2009-ben az volt a célunk, hogy olyan autót építsünk, ami egy liter benzinnel ezer kilométert tud megtenni. Egy megaméter egymillió méter, ami ezer kilométernek felel meg, tehát a célunkról neveztük el a kocsit. Nagyon gyorsan elértük, sőt, el is hagytuk ezt a célt:már az első versenyen, amin részt vettünk 2010-ben, 1588 km-el zártunk. 500 induló közül a 8. helyen végeztünk, ez akkora feltűnést keltett, hogy inkább megtartottuk a nevet. Aztán sokat gondolkoztunk, hogy mi legyen a neve az új járműnek, nem szerettünk volna teljesen elszakadni az eredeti elnevezéstől sem, viszont itt már nem a kilométerek számítanak, hanem a fénnyel játszunk, a szolárral, így lett a név MegaLux.

Úgy tudom, az ausztráliai verseny előtt azt nyilatkozta a csapat, az a cél, hogy beérjen a kocsi a finishbe. Ehhez képest nagyon szép eredménnyel zárult az ausztrál futam. Az idei versenytől mit várnak?

Bristol World Solar Challenge" – már a verseny nevében is benne van, hogy kihívás... Itt minden csapatnak annyi a célja, hogy célba érjen. Aki már egyáltalán teljesíteni képes ezt a távot a napenergia segítségével, már nyertes. Az, hogy ki hanyadikként végez, másodlagos. Az autók fele-kétharmada nem szokott beérni egyébként. Olyan autót kell építeni, ami nagyon kevés energiával képes nagy sebességre és rendkívül tartósnak is kell lennie, hiszen 3000 kilométerről van szó.

A MegaLuxban nem az az érdekes, hogy napelemes autó. Napelemes autót ugyanis ennél sokkal egyszerűbben is készíthetnénk. A MegaLux egy rendkívül kicsi veszteségű, hatékony jármű, ami mellesleg napelemekkel üzemel.

MegaLux

Hogyan lehet vezetni egy ilyen járgányt?

Ugyanúgy, mint egy normális, automata váltós autót, csak sokkal kisebb benne a hely. Ráadásul nagyon könnyű, 160 kg, plusz a pilóta súlya. Viszont akkora, mint egy normál személyautó, vagy talán még annál is nagyobb. A forma alaptesteit pedig szárnyprofilok alkotják, arra születtek, hogy repüljenek. Pilótaként 120 km/h környékén már érezni, hogy csak picit kéne húzni a magassági kormányon és biztos, hogy fel tudna emelkedni. Olyasmi érzés, mint hogyha folyamatosan kamionokat előzgetnénk egy kisautóval.

Ugyanazzal a járművel indul a csoport, mint tavaly, de gondolom, rengeteg fejlesztés történt időközben. Melyek voltak ezek?

Az ilyen fejlesztéseknek az alapja csak részben az, hogy mi mit tapasztaltunk, a pilóták hogyan érzékelték a jármű működését. Ennél sokkal magasabb szintű információforrás a járműben található adatgyűjtő rendszer. Nagyon sok helyen mér, áramokat, feszültségeket, hőmérsékleteket: mindent, amit csak mérni tudunk. Ezeket az adatokat egy SD kártyára gyűjtjük, később pedig kiértékeljük.

Fejlesztettünk a MegaLux futóművén, elektronikai fejlesztések is voltak, teljesen új kerekeket gyártottunk. Kívülről nem látszanak ezek a változtatások, reméljük, hogy abban azonban fognak, hogy sokkal gyorsabb, stabilabb lesz majd a jármű és még több adatot tudunk gyűjteni az esetleges továbbfejlesztéshez.

Milyen különbségek vannak a két verseny között?

A legnagyobb különbség, hogy míg Ausztráliában az a lényeg, hogy a távot ki teszi meg a legrövidebb idő alatt, Dél-Afrikában az a mérvadó, hogy az adott idő alatt ki tud nagyobb távot megtenni. A versenyt a FIA befogadta, ez az a szövetség, ami például a Forma1 mögött is áll. Itt ami izgalmas, az, hogy mindig fejlődik a technika, ezért folyamatosan változtatják a szabályokat is, hogy ne legyenek túl gyorsak az autók. A verseny tisztaságát az garantálja, hogy a kísérőautóban ül egy versenybíró, aki figyel és szól ha valami szabálytalanságot észlel.

Tervezik, hogy egy következő versenyre már egy új jármű épül majd?

Ezt verseny után dönti majd el a csapat, hiszen akkor lehet majd látni, ki az, aki tovább folytatja a munkát, tudunk-e új embereket szerezni, megfelelő anyagi hátteret biztosítani hozzá. Az biztos, hogy Ausztráliára már új járművet kell majd építeni.

MegaLux GAMF

Milyen szabálytalanság fordulhat elő egy efféle versenyen?

Be kell tartani a KRESZ-szabályokat, és vannak egyéb előírások is, például, hogy a szolárautó hogyan állhat meg. Ha valaki ezeket megszegi, büntetést kap érte. A lehető legnagyobb távot kell megtenni, erre azért van szükség, mert Dél-Afrikában nem merik azt bevállalni a szervezők, ami Ausztráliában működött: ott ellőtték a rajtpisztolyt, és aki hamarabb odaért, az nyert. Ebből az a probléma adódna, hogy egy-két nap után már hatalmas területen lennének szétszórva a csapatok, és Afrikában ez nem volna túl biztonságos. Ezért inkább megadták, melyik városig kell eljutni az adott nap végéig, így mindenki egy szervezett helyen alszik, nem a szabad ég alatt sátrazunk.

Ez azért nagy különbség, mert Ausztráliában élesen lehetett látni, ki az, aki előrébb van és mennyivel. Itt viszont nem lehet majd pontosan tudni, hogy ki hogy áll a versenyben.

Ön szerint mi az ehhez hasonló versenyek célja?

Gyakran azt gondolják, hogy egy ilyen verseny kizárólagos célja, az autók napelemessé fejlesztése. Ez azonban nem így van. Ez egy verseny, akár egy futóverseny vagy egy focimeccs. Az, hogy ezen a világversenyen képviselni tudjuk Magyarországot, a magyar felsőoktatást, és a GAMF-ot is, hatalmas lehetőség. Plusz dolog, hogy azok a hallgatók, oktatók, dolgozók, akik egy ilyen projektben részt vesznek, hatalmas tapasztalatra tehetnek szert. Ez sokkal értékesebb tudás, mint ha az ember egész tanulmányai alatt csak táblát és krétát látna. Ezután már csak egy apró szegmense az eseménynek, hogy a jövő autóján is gondolkozunk. Valószínűleg azok a fiatalok, akik egy ilyen versenyautót meg tudnak építeni, ha majd kikerülnek a főiskoláról, meg tudják oldani a jövő összes problémáját, nem csak a közlekedését. Ha azt kérdezi valaki, hogy tudjuk-e azt, mi lesz a jövő üzemanyaga, erre egyedüli jó válasz csak az lehet, hogy maga a tudás a jövő üzemanyaga. Ha elég ügyesek vagyunk, és jó mérnököket képzünk itt az egyetemen, ők lesznek majd azok, akik erre a kérdésre választ adhatnak. Ez a verseny alapcélja.

Forrás: hiros.hu - 2016. 09. 08.